Tétel adatlapja

CÍMLAP

Halassy Béla

Adatmodellezés

TARTALOM, BEVEZETÉS



Tartalom

BEVEZETÉS
Szerkezet és tartalom
Egyéb tudnivalók

1. ADAT ÉS INFORMÁCIÓ
1.1 Az alapfogalmak szemléletmódja
1.2 Adat
1.3 Információ
1.4 "Adatszerű" ismeret
1.5 Adatdimenziók
1.6 Adatszerkezeti tényezők
1.6.1 Egyed
1.6.2 Tulajdonság
1.6.3 Azonosító
1.6.4 Kapcsolat
1.7 Ellenőrző kérdések

2. ADATBÁZIS ÉS ADATMODELL
2.1 Valóság és tükörkép
2.2 Absztrakciós szintek
2.2.1 Fizikai szint
2.2.2 Logikai szint
2.2.3 Fogalmi szint
2.3 Absztrakciós vetületek
2.4 Adatbázis
2.5 Adatmodell
2.6 Adatmodell dokumentáció
2.7 Adatmodell diagram
2.8 Ellenőrző kérdések

3. A MODELL ALAPVETŐ SZERKEZETE
3.1 Az adatmodell mint rendszer
3.2 Egyedszerkezet
3.3 Relatív szerep
3.4 Abszolút szerep
3.5 Kombinált szerepek
3.6 Kapcsolótulajdonság
3.7 Kapcsolatjellemzők
3.8 Ismétlődő csoport
3.9 Hálós viszony
3.10 Mellérendelt viszony
3.11 Kölcsönös viszony
3.12 Ellenőrző kérdések

4. SZERKEZETI FINOMSÁGOK
4.1 Az adatmodell sokszínűsége
4.2 Értéktartomány
4.3 Szerepnév
4.4 Ál-szerepnév
4.5 Visszamutató kapcsolat
4.6 Családfa
4.7 Üres érték
4.8 Egyedaltípus
4.9 Korrekt és inkorrekt kapcsolatok
4.10 Ellenőrző kérdések

5. MODELL, TERV, SZÓTÁR
5.1 Az adatbázis szemléleti síkjai
5.2 Metaadatbázis
5.3 Metastruktúra
5.4 Adatszótár
5.5 Adatmodell és adatbázisterv
5.5.1 Hatókör
5.5.2 Szint és nézet
5.5.3 Alapegység
5.5.4 Tartalmi kör
5.6 Álegyedek
5.7 Optimumkritériumok

6. AZ ADATMODELLEK HIBÁI
6.1 Az adatbázis hibáinak a forrásai
6.2 Tipikus adatmodellezési hibák
6.2.1 Nyílt logikai átfedés
6.2.2 Látszólagos logikai átfedés
6.2.3 Rejtett logikai átfedés
6.2.4 Technikai homonimák és szinonimák
6.2.5 A logikai átfedés hiánya
6.2.6 Fizikai átfedés
6.2.7 Kiegyensúlyozatlanság
6.2.8 Inkorrekt nevek
6.2.9 A példa megoldása
6.3 A modellezési hibák gyökerei
6.3.1 Nézetvakság
6.3.2 Szintkeverés
6.3.3 Szerepkörtévesztés
6.3.4 Bemenet/kimenet szemüveg
6.4 Ellenőrző kérdések

7. FÜGGÉSEK ÉS ELŐNORMALIZÁLÁS
7.1 Normalizálás
7.2 Relációs adatbázis
7.3 Funkcionális függés
7.4 Tartományfüggés
7.5 Nem-normalizált egyed
7.6 Többféle ismétlődés
7.7 A normalizálás első lépése
7.8 Ellenőrző kérdések

8. ALAPVETŐ NORMÁLFORMÁK
8.1 A normalizálás alapjai
8.2 Második normálforma
8.3 A normalizálás második lépése
8.4 Normalizálás és modellstruktúra
8.5 Harmadik normálforma
8.6 A normalizálás természete
8.7 Egy teljes példa
8.8 A dekompozíció sajátosságai
8.9 Alternáló kulcs
8.10 Ellenőrző kérdések

9. MAGASABB NORMÁLFORMÁK
9.1 Hány, melyik és milyen a kulcs?
9.2 Külső kulcstörő függés
9.3 Boyce-Codd normálforma
9.4 A normalizálás negyedik lépése
9.5 Többértékű függés
9.6 Negyedik normálforma
9.7 Kapcsolásfüggés
9.8 Ötödik normálforma
9.9 Ellenőrző kérdések

10. SZEMANTIKUS NORMALIZÁLÁS
10.1 A csoportok csapdái
10.2 Függéstáblázat
10.3 Speciális függések
10.4 Belső kulcstörő függés
10.5 Metszetfüggés
10.6 Csoportfüggés
10.7 Új szemlélet
10.8 Pszeudo-tranzitivitás
10.9 Ellenőrző kérdések

11. NORMALIZÁLÁSI ELJÁRÁSOK
11.1 A normalizálás mint feldolgozás
11.2 Normálforma analízis
11.3 Kapcsolathiány
11.4 Normálforma szintézis
11.5 Ellentmondó függések
11.6 Evidens függések
11.7 Kulcsmátrix
11.8 Egyedek közötti függés
11.9 Lineáris szerkezet
11.10 Ciklikus függés
11.11 Közvetett tranzitivitás
11.12 Fonalak

12. SAJÁTOS SZERKEZETI TÉNYEZŐK
12.1 Minőségi adatmodellezés
12.2 Többszörös inhomogén kapcsolat
12.3 Szerepnevek függései
12.4 Homogén viszonyok
12.5 Feltételes függés
12.6 Generalizáció és specializáció
12.7 Unáris egyed
12.8 Származtatott tulajdonság
12.9 Szinguláris egyed

13. AZ IDŐ MODELLEZÉSE
13.1 Dinamika az adatmodellben
13.2 Extenzió és intenzió
13.3 Az idő mint modelltényező
13.4 Állapot és esemény
13.5 Állapotmodellezés
13.6 Eseménymodellezés
13.7 Inverzió
13.8 Idősor

14. KRITIKUS TERVEZÉSI TÉNYEZŐK
14.1 Hibák - más szemszögből
14.2 Fogalomalkotás
14.2.1 Nevek
14.2.2 Absztrakció
14.2.3 Leírások
14.3 "CSAKiS"
14.3.1 Csoportok
14.3.2 Azonosítók
14.3.3 Kódok
14.3.4 Indexek
14.3.5 Szerepnevek
14.4 Sablonok

15. MODELL ÉS RENDSZER
15.1 Az integráció hiánya
15.2 Rendszerfolyamat
15.3 Tájolódás a modellben
15.4 Modellkeret
15.5 Egyedszerepek
15.6 Sajátos megoldások

16. TERVEZÉSI ESETTANULMÁNY
16.1 A példa kerete
16.2 A kiinduló terv
16.3 A megoldás elé
16.4 Ismerkedés a tervvel
16.5 Az egyértelműség elemzése
16.6 Azonosság- és azonosítóelemzés
16.7 Egyéb elemzések
16.8 Kapcsolatelemezés

17. KÉT PÉLDA
17.1 Készletezés
17.1.1 A mintapélda tartalmi hibái
17.1.2 Az adatmodell dokumentálása
17.2 Egészségbiztosítás
17.2.1 Papírazonosító
17.2.2 Háziorvos
17.2.3 Finanszírozás
17.2.4 Válaszok

18. TULAJDONSÁGMODELLEZÉS
18.1 Egy átfogó példa
18.2 A tulajdonság lényege
18.3 Tulajdonságnevek
18.4 Ami a nevek mögött van

19. EGYEDMODELLEZÉS
19.1 Csoportok és rejtett egyedek
19.2 Az egyed lényege
19.3 Rossz egyedmegadások
19.4 Azonosítók
19.5 Teljesség és minimalitás

20. KAPCSOLATMODELLEZÉS
20.1 Rossz kapcsolatmegadások
20.2 Rossz egyedmegadások

21. TULAJDONSÁGMODELLEZÉS - MEGOLDÁSOK
21.1 Egy átfogó példa
21.2 A tulajdonság lényege
21.3 Tulajdonságnevek
21.4 Ami a nevek mögött van

22. EGYEDMODELLEZÉS - MEGOLDÁSOK
22.1 Csoportok és rejtett egyedek
22.2 Az egyed lényege
22.3 Rossz egyedmegadások
22.4 Azonosítók
22.5 Teljesség és minimalitás

23. KAPCSOLATMODELLEZÉS - MEGOLDÁSOK
23.1 Rossz kapcsolatmegadások
23.2 Rossz egyedmegadások

A. FELADATMEGOLDÁSOK
B. FOGALOMJEGYZÉK
C. IRODALOMJEGYZÉK


Bevezetés

Két legalapvetőbb fogalmunk - az adat és az információ - meghatározását követően a könyv mondanivalóját négy nagy részre tagolhatjuk.

Az első részben (2-6. fejezetek) rámutatunk a felhasználói adatoknak (adatbázis) és az azok felépítését leíró szerkezeti képnek (adatmodell) az összefüggéseire. Felvázoljuk az adatmodell alapvető tényezőit és azok összefüggéseit. Majd ismertetjük az ezeken alapuló összetettebb illetve mélyebb struktúrákat. Általában véve az informatikusoknak gondokat szokott okozni az adatmodell és az adatbázisterv hatókörének a szétválasztása. Ezért el kell mondanunk, hogy miképpen függenek össze ezek egymással is és az adatszótárral is, ami az ismeretekről szóló ismeretek (metaadatok) tárolására és kezelésére szolgál. Ez a rész az adatmodellekre általánosan jellemző hibáknak a kifejtésével zárul.

A második tömb (7-11. fejezetek) célja a matematikai és a szemantikai normalizálási technikák bemutatása. A függések és az előnormalizálás ismertetése után térünk rá előbb a szokványos (1 3NF), majd a magasabb (BCNF, 4-5NF) normálalakok részletezésére. A kilencedik fejezetért előre is elnézést kell kérnünk az olvasótól. Az elméleti teljességre való törekedés jegyében kötelességünk volt a gyakorlatilag nemigen használható és eléggé nehezen érthető normálalakok prezentálása is. A továbbiakban kifejtjük, hogy a közismert matematikai normálformák és normalizálási módszerek korántsem vezetnek a kívánatos eredményre. Ezért szükséges a szemantikai alapú megközelítés.

A harmadik rész (12-15. fejezetek) némileg átfedésben van a korábbiakkal. Például újra bemutatja a sajátos szerkezeti tényezőket, de most már a függési viszonyokra figyelve. Érdekes témakör az idő modellezése. Annak kifejtése után ismét a modellezési bajokról lesz szó. Ezúttal úgy, hogy a kritikus tényezők terén elkövethető hibákat mutatjuk be. Ez a rész egy eddig elhanyagolt tárgykörrel zárul. Mindeddig mikrotechnikaként szemléltük a modellezést, vagyis a részletekkel törődtünk. Most megmutatjuk azt is, hogy miképpen lehet és kell modellezési szemszögből megközelíteni a teljes integrált rendszereket.

A negyedik blokk (16-23. fejezetek) kimondottan gyakorlati jellegű. Előbb egy nagy esettanulmányt vázolunk fel. Majd egy közös fejezetben két kisebb, de igen érdekes példát fogunk megoldani. A további részekben a tulajdonságok, egyedek és kapcsolatok sajátos modellezési problémáit az olvasó által megválaszolandó kérdéssorozatokon át világítjuk meg. Mivel a tulajdonságok és az egyedek modellezésénél impliciten a kapcsolatokról is szó esik, az azokról szóló rész a többinél szükségszerűen rövidebb. Ezt a három példasort követi a megoldások három fejezete.

Művünk legvégén az A. függelékben adjuk közre a fejezeteken belüli kisebb feladatok megoldásait. A könyv fogalom- és irodalomjegyzékkel (B. és C. függelék) zárul.


  
×