Bevezetés

Megyei jogú városi címet az 1990. évi LXV. törvény alapján - kérésükre - azok a városok kaphattak, melyek lakosságszáma meghaladta az 50 ezer főt. 1994-ben kibővítették a kört Salgótarján és Szekszárd megyeszékhelyekkel, melyek népessége nem érte el az 50 ezres határt, majd további városok nyerték el a címet, így 2006-ban Érd is. 2006. július 11. óta Magyarországon 23 megyei jogú város van1, a 18 megyeszékhely mellett további öt város: Dunaújváros, Érd, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa és Sopron is. Budapest Pest megye székhelye, egyben az ország fővárosa, nem tartozik a megyei jogú városok közé.

A megyei jogú városok szerepét hazánkban - történelmi elődeivel, a törvényhatósági jogú városokkal együtt - az határozza meg, ami egyrészt a nagyobb városok sajátos szabályozásával jár, másrészt a környék településeivel és az ott élő lakossággal kapcsolatos feladatokból adódik.

E sajátos státusszal rendelkező nagyvárosok olyan önkormányzattal rendelkeznek, amelyek abban különböznek más városoktól, hogy területükön a megyei önkormányzat feladat- és hatásköreit is gyakorolhatják. A feladatkör felöleli a megyék által biztosított magasabb szintű közszolgáltatásokat is (pl. oktatás, könyvtár, levéltár, kórház, szociális és gyermekvédelmi feladatok). Az önkormányzati rendszer jelenlegi átalakítása során, a feladatmegosztás új típusú rendszerében továbbra is fontos szerepet kapnak a megyei jogú városok.

Ezeknek a nagyvárosoknak kiemelkedő gazdasági és társadalmi szerepük van, és egyben a közigazgatás központjai is az adott térségben. A városok magas tőkevonzó képessége következtében megtelepedett vállalkozások nemcsak a helyi lakosságnak, hanem a környező településeken élőknek is munkalehetőséget biztosítanak. Széleskörű képzési, oktatási kínálattal, kulturális lehetőségekkel rendelkeznek, ami a megye illetve a régió határán túl is vonzó lehet.

Elemzésünkben a legutolsó ismert év, a 2010. évi adatok alapján mutatjuk be a megyei jogú városok legfontosabb demográfiai sajátosságait, a foglalkoztatottság, a nyugdíj és más ellátási formák alapján az ott élők megélhetési és lakáskörülményeit. A rendelkezésre álló adatokból válogatva bemutatjuk még a nagyvárosok gazdasági szerkezetét, az oktatás, a kultúra helyi adottságait, illetve az uniós fejlesztési források eddigi felhasználását. A kiadványhoz csatolt táblázatokban földrajzi elhelyezkedésük szerint csoportosítva közzétesszük e sajátos településkör társadalmát, gazdaságát bemutató legfontosabb adatokat, mutatókat, alkalmat teremtve a városok adatainak összehasonlítására. A tágabb kitekintés érdekében a tematikusan csoportosított részletes táblázatok elé a főváros és a megyei jogú városok főbb összehasonlító adatait gyűjtöttük egybe. Időbeli összehasonlítás céljából pedig - azokra a mutatókra, amelyekre bázisadat elérhető - a 2001. évre vonatkozóan is elkészítettük a táblázatokat, és az elemző részben is visszatekintünk az elmúlt tíz év változásaira.