
CÍMLAP
Sarány István - Szabó Katalin
Megyecsinálók
TARTALOM, ISMERTETŐ
Tartalom
Elöljáróban (Gagyi József)
ELŐZMÉNYEK
A BEJELENTÉS
GYŰLÉS UDVARHELYEN
VALAMI KÉSZÜL
A PÁRTBIZOTTSÁGNÁL.
A KULTÚRHÁZNÁL
A SZERVEZŐK
A KULTÚRHÁZ ELŐTT
A JELSZAVAK
A BŐRKABÁTOSOK
FÉNYKÉPEZÉS
AZ ERKÉLY
A LÉTSZÁM, A HIDEG, AZ ITAL
AKIT VISSZADOBTAK
AKIKET NEM ENGEDTEK KI
AZ ÉRKEZÉS
A KATONASÁG
A RENDŐRSÉG
KÜLDÖTTSÉG SZÜLETIK
ISMÉT AZ ERKÉLY
ÚT A PINCÉBE
GYŰLÉS A PINCÉBEN
KI MEGY BUKARESTBE?
A KIVÁLASZTOTTAK
A CSOMORTÁNIAK (ÉS MÁSOK)
ITTHON
AZ ÚT
BUKARESTBEN
A TÁRGYALÁS
HAZAFELÉ
A BEFEJEZÉS
Jegyzetek
Függelék:
1. Gyorsírásos jegyzőkönyv Nicolae Ceauşescu és a csíkszeredai küldöttek találkozójáról
2. Vince József magyar nagykövet jelentése Románia újabb területi-közigazgatási átszervezéséről és az RKP nemzetiségi politikájáról
3. Feljegyzések a Megyecsinálók utótörténetéből
Névmutató
Ellenállások Damoklész kardja (Gondolatok a Megyecsinálók digitalizált szerkesztése közben - Cseke Gábor)
A szerzőkről
Ismertető
1968 februárjában született meg Románia új területi-adminisztratív
felosztásának eredményeképpen a Székelyföld egy részét magába foglaló,
86%-ban magyar lakosságú Hargita megye.
Már összehívták február 14-re az RKP KB plenárisát, hogy jóváhagyja
a végleges döntést - amely egy alapjában más elképzelést tükrözött -
valamint február 15-re a Nagy Nemzetgyűlést, hogy törvényerőre emeljék
a párthatározatot, amikor sor került a "szeredai tüntetésre".
A helyi, nem hivatalos nyilvánosság régebben is számon tartotta, ma is
számon tartja, hogy a megye létrejöttét - és főleg azt, amilyen formában
létrejött - nemcsak a párt- és államhatalmi akarat, hanem egy, a helyi
társadalmat megmozgató, ha kell: kockázatos, mert emberek bőrét vásárra
vivő "hősi tett": az 1968. februári, kétnapos csíkszeredai tüntetés
határozta meg. A helyi társadalom úgy "tudja", az, hogy Csíkszereda
lett a megyeközpont (és persze mindaz a pozitív és negatív következmény,
amelynek áldását élvezte vagy amelyet el kellett szenvednie) a megmozdulás
eredménye.
Két újságíró, Sarány István és Szabó Katalin harminc évvel az események
után megkereste mindazokat akiknek az 1968-as csíkszeredai eseményekben
kiemelt szerep jutott és megpróbálták felgöngyölíteni a legenda fonalát.
Forrás: http://www.status.com.ro