Bevezető

Magyarországon a mezőgazdasági összeírásoknak történelmi hagyománya van. Bár - főként adózási célokat szolgáló - különféle termésösszeírásokat az Árpádok korától kezdve készítettek, az első teljes körű mezőgazdasági összeírást 1895-ben hajtották végre, amit azóta hat követett: 1935-ben, 1972- ben, 1981-ben, 1991-ben, 2000-ben és 2010-ben. Ez utóbbi azért is igen kiemelkedő fontosságú, mert Magyarországon mint uniós tagállamban ekkor volt először teljes körű gazdaságszerkezeti összeírás. Az általános mezőgazdasági összeírást (ÁMÖ-t) a Központi Statisztikai Hivatal az 1166/2008/EK rendelet és a 2010. évi XXIV. törvény előírásai alapján 2010. június 1-jei eszmei időponttal 2010. június 1-21. között hajtotta végre. Összesen 2,3 millió háztartást kerestek fel a számlálóbiztosok az országban. Közülük 568 ezer minősült gazdaságnak, további 1,1 millió rendelkezett kisebb földterülettel vagy állatállománnyal, 635 ezerben pedig nem végeztek mezőgazdasági tevékenységet. A 8806 gazdasági szervezet 98%-a folytatott agrárgazdasági tevékenységet.

Az adatok feldolgozását követően az összeírás végleges eredményeit a Magyarország mezőgazdasága, 2010 (általános mezőgazdasági összeírás) című adatgyűjteményben publikáltuk két, az előzetes adatokat tartalmazó kötetet követően.

Jelen kiadvány a gazdasági szervezetek és az egyéni gazdaságok megfigyelt adatait felhasználva kíván részletes információkat nyújtani a különféle területi szinteken - megyék, régiók, ország - zajló mezőgazdasági folyamatokról.

Az első részben a magyarországi adatokat hasonlítjuk össze az Európai Unió többi tagállamának főbb mezőgazdasági mutatóival, majd áttekintést adunk az előző (a 2000. évi) összeírás óta a hazai agrárgazdaságban történt fontosabb változásokról. Elsőként a mezőgazdaságnak az ország gazdasági életében betöltött helyét és szerepét, valamint annak változását vesszük górcső alá a termelés alakulásán keresztül, utána kitérünk a gazdaságok számának változására, a termelési cél és típus szerinti összetételre, valamint a mezőgazdasági munkaerő főbb jellemzőire. Ismertetjük a földterület művelési ágak szerinti összetételét, a birtokviszonyok alakulását, a legfontosabb agrotechnikai módszereket, majd a szántóföldi növénytermesztésről, a szőlő és gyümölcstermesztésről, illetve az állattenyésztésről nyújtunk átfogó képet. Az országos elemzés a fenntartható fejlődés és a mezőgazdaság kapcsolatának vizsgálatával zárul.

Ezt követően az egyes régiókat alkotó megyék szintjén, illetve összehasonlításával folytatódik az elemzés, aminek keretében az országos fejezetben bemutatott mezőgazdasági folyamatok, illetve gazdálkodási jellemzők területi vetületét, valamint ezek változásait tárjuk az olvasó elé, a korábban felhasznált mutatórendszer segítségével.

Kiadványunk statisztikai elemzés, külön adattáblákat nem tartalmaz. Részletes adatokat az internetről ingyenesen letölthető Magyarország mezőgazdasága, 2010 (általános mezőgazdasági összeírás) című adatgyűjteményben találhat a tisztelt olvasó.

Központi Statisztikai Hivatal