Bevezető

A határ menti térségek vizsgálata az elmúlt években a regionális tudományok egyik fontos témájává vált. A kutatások időszerűségét a határok egyre könnyebb átjárhatósága, és a határon átnyúló együttműködéseket támogató uniós törekvések jelentik. Magyarország és több szomszédos állam Európai Unióhoz történő csatlakozásával egyidejűleg szélesedtek az országhatár két oldalán fekvő települések kooperációjának lehetőségei is. A változások következményeként kialakuló, illetve erőteljesebbé váló új területszervező erők hatása különös jelentőséggel bír azokon a területeken, ahol a térségek történelmileg kialakult központjai és vonzáskörzetük a határvonal két oldalán helyezkednek el. Ilyen sajátos területnek tekinthető az Alföld peremvidéke is.

Elemzésünkben a települési szinten is rendelkezésre álló információk alapján az alföldi határ menti térség társadalmi, gazdasági helyzetét vizsgáljuk. Elsősorban arra keressük a választ, hogy léteznek-e egyáltalán olyan tipikus folyamatok, amelyek a határhoz közeledve erőteljesebben érvényesülnek, s melyek azok a jellegzetes határ menti jegyek, amelyek alapján a vizsgált települések homogén, a határtól távolabb eső alföldi térségektől markánsan elkülönülő csoportot alkotnak. Megvizsgáljuk továbbá, hogy ezen ismérvek tekintetében az általánostól kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb helyzet jellemzi-e a határ mentén fekvő területeket.

Elemzésünkben az Alföld kifejezést nem a megszokott földrajzi értelemben használjuk, hanem a tájegység jelentős részét magába foglaló két régió, Észak- és Dél-Alföld együttesét értjük alatta.