Előszó

A Nádor-kódex az óbudai klarisszák számára 1508-ban másolt vegyes tartalmú kézirat. Elmélkedések mellett passiót és Mária-siralmat, legendákat, egy bűnlajstromot s a legkorábbi magyar kottás énekeket tartalmazza. Ma a budapesti Egyetemi Könyvtárban őrzik, jelzete: Cod. Hung. XVI. Nr. 1.

...

A Nádor-kódex scriptorának személyére vagy a kódex másolásának helyére nem találunk a szövegben utalást. [...] Csak közvetett bizonyítékok szólnak amellett, hogy a kódex a klarisszák óbudai kolostorában készült. Mivel a Simor- és a Nagyszombati Kódexet, valamint a Debreceni Kódex egy részét kódexünkével azonos kéz másolta, s a három kódex ferences, illetve klarissza eredete kétségtelen, a Nádor-kódexet is e rendhez kell kapcsolnunk. A kódex szövegeinek érintkezése a margitszigeti domonkos apácák kézirataival (Winkler-kódex, Érsekújvári Kódex), az óbudai kolostort valószínűsíti (KARÁCSONYI, Szt. Ferencz II, 594-595; VARGHA D., Szent Ferenc és fiai 79-122; TÍMÁR, Kódex-családok 67, 212-213). Ugyancsak emellett szól a kódexnek a budai királyi műhelyt jellemző kötése.

A kódex az előtábla belső oldalán olvasható Pro Sorore Conventus Posoniensis possessorbejegyzés szerint a XVII. században a pozsonyi klarisszák tulajdonában volt. A pozsonyi kolostor nemcsak a törökök elől menekülő óbudai klarisszák, hanem a margitszigeti dominikánák végső menedéke is lett, s így vált kódexeink egyik fontos gyűjtőhelyévé. A tulajdonosbejegyzés alatt található válogatott tartalomjegyzék TOLDY FERENC szerint attól a pozsonyi klarissza fejedelemasszonytól származik, aki "a Cornides és némely kisebb kódexben hagyta keze nyomát", s aki "Az szent Clara szerzetében élő szerzetes szüzek Elöljáróinak avagy Abbatissáinak Tisztek szerént való rendtartások" című XVII. századi kéziratot írta (TOLDY, Egri szűnnapok 533-534; TOLDY, Bevezetés 5. - A kézirat ma az Egri Főegyházmegyei Könyvtárban, a X. XI. 31. sz. jelzeten található.) A tartalomjegyzék és a XVII. századi kézirat írásának azonosságát nem látjuk egyértelműnek, viszont a tartalomjegyzék bejegyzőjével azonos kéz írt utasítást a Weszprémi-kódex ma már leválasztott kötésére és glosszákat a kódexbe (RMKód. 8. sz. Bevezetés 8-9). Ugyanettől a kéztől származik a Cornides-kolligátum hátsó táblájának belső oldalán található tartalomjegyzék (hasonmása: RMKód. 2. sz. 26), valamint a Horvát-kódex tartalomjegyzékének korábbi keze és a Virginia-kódex possessorbejegyzése és tartalmának megjelölése (hasonmása: RMKód. 11. sz. 39). A Kazinczy-kódex tartalomjegyzékét LÁZS SÁNDOR véleményével szemben tartjuk egyértelműen idetartozónak (LÁZS, Cornides-kódex 676-677).

A pozsonyi kolostort II. József 1782-ben rendeletileg feloszlatta. Az apácák igyekeztek kódexeiket az abolíció elől menteni, ekkortájt kerülhetett a Nádor-kódex több más kézirattal együtt Winkler Mihály tulajdonába. Az említett kiragasztott előzéken olvasható az ő tulajdonos-bejegyzése is: Ex libris Michaelis Winkler An. Domini 1801. Winkler Mihály (1729-1810) pécsi kanonok a kódexet az Egyetemi Könyvtárnak ajándékozta (életéről: BRÜSZTLE JÓZSEF, Recensio Universi Cleri Dioecesis Quinque-Ecclesiensis. Quinque-Ecclesiae 1874). Ugyancsak az ő adományából került a könyvtár tulajdonába a Winkler- és a Weszprémi-kódex, korábban pedig egy német imádságoskönyv (Cod. Germ. 3.). Az ajándékozás évét TÓTH ANDRÁS az Egyetemi Könyvtár kézirattárának történetét feldolgozó tanulmányában 1801-re tette (TÓTH A. 1972, 29), később a Winkler-kódexét és egy meg nem nevezett másikét (Weszprémi- vagy Nádor-kódex) 1802-re, a harmadik felől pedig itt bizonytalanságban hagy (TÓTH A. 1982, 112). HORVÁT ISTVÁN kódexünket illetően úgy tudja, hogy 1804-ben került az Egyetemi Könyvtárba (Tud. Gyűjt. 1835, 84). Winkler tulajdonosbejegyzése alatt egy XIX. századi könyvtári jelzet található: V. g.

Kódexünk első leírását 1835-ben HORVÁT ISTVÁN adta a Tudományos Gyűjteményben. 1841-ben ILLÉS LÁSZLÓ orvosdoktor DÖBRENTEI GÁBOR utasítására másolatot készített róla (MTA Könyvtára Kézirattára MS 862).

Amikor József nádor félévszázados kormányzását (1796-1846) egy alkalmi kiadvánnyal kívánták megünnepelni, TOLDY FERENC-nek, az Egyetemi Könyvtár igazgatójának a választása kódexünkre esett. A főherceg betegsége, majd halála (1847) miatt azonban elmaradtak az ünnepségek, s a kódex kiadása is. TOLDY a Nádor-kódex elnevezéssel tisztelgett az elhúnyt politikus emléke előtt. A tervezett reprezentatív kiadás végül 1857-ben, I. Ferenc József és Erzsébet királyné első magyarországi látogatása alkalmából látott napvilágot (ILLÉSY 1895). TOLDY FERENC rendkívül alapos bevezetőjének megállapításai a kódex keletkezésére, forrásaira, a másolási hibákra és a bejegyző kezekre vonatkozóan jobbára ma is helytállóak. A különböző fejezetek fordításait nemcsak minősíti, hanem datálja is (TOLDY, Bevezetés 3-49). Másodszor 1908-ban jelent meg, a Nyelvemléktár XV. kötelében, KATONA LAJOS bevezetőjével.