Bevezetés

A napjainkban jellemző csökkenő születésszám, valamint a várható élettartam meghosszabbodása következtében az európai társadalmak korstruktúrája átalakult. Megnövekedett, és előreláthatóan tovább nő az idősek népességen belüli aránya. Az idősebb generációk létszámnövekedése számos egészségügyi, szociális, munkaerőpiaci és államháztartási problémát is felvet, melyek hosszú távú megoldásokat igényelnek. Ezért a figyelemfelhívás, a társadalmi szolidaritás erősítése céljából, valamint a növekvő számú idős ember aktivitásának növelése érdekében az Európai Bizottság javaslatot tett arra, hogy 2012-t nyilvánítsák az aktív öregedés európai évének.

A nyugat-dunántúli régiót jellemző aprófalvas településszerkezet és a történelmi helyzet változása fokozottabban hozzájárult a népesség átlagéletkorának növekedéséhez a községekben,ahol a több évtizede tartó kedvezőtlen természetes népmozgalmi folyamatokat az aktív korú lakosság elvándorlása is erősítette.

Az öregedés folyamatának vizsgálata a régióban azért is érdemel különös figyelmet, mivel változatos a településszerkezete, így térségenként különbözőképpen hat a falvak életére. Kiadványunkban öregedő falunak tekintettük azt a községet, ahol 2010. január 1-jén a 65 éves és idősebb népesség aránya meghaladta a régió városok nélkül számított átlagát (a városokat nem vontuk be elemzésünkbe).

Lehatárolásunk alapján a régió községeinek zöme az öregedők közé tartozik. Győr-Moson-Sopron és Vas megyében elhelyezkedésük jól körülhatárolható, előbbi terület déli, utóbbi északi,keleti és déli részén helyezkednek el. Zalában előfordulásuk egyenletesebb, a megye egészterületén megtalálhatóak. Mivel az öregedő falvak zöme kis lélekszámú település, ezért különösen az apró- és törpefalvas településszerkezetű Vas és Zala megyében érdemel kitüntetett figyelmet az öregedés vizsgálata, ugyanis itt a kisebb lakosság miatt a népességmegtartó erőcsökkenését, vagy akár a települések elnéptelenedését vonhatja maga után.