Bevezetés

A Székelyudvarhelyi Kódex 1526-1528-ban íródott, magyar nyelvű, apácák számára készült ferences kódex. Egyike azon ritka kódexeinknek, amelynek, illetve részleteinek fordítója és másolója is ismeretes. A Székelyföldről származó Nyújtódi András fordította és írta a kódex első két részét: Judit könyvét és a katekizmust. Ezt a halálról szóló példák gyűjteménye követi, melyet feltehetően a kódex tulajdonosa, Nyújtódi húga, Judit apáca másolt. A kódex további részei az engedelmességről és a szerzetesi életről szóló elmélkedéseket, valamint evangéliumi szakaszokat tartalmaznak. A kódex utolsó bejegyzett tulajdonosa a székelyudvarhelyi római katolikus gimnázium. A kódexet ma a székelyudvarhelyi római katolikus plébánián őrzik.

...

1. A kódex eredeti szövegében két helyen találunk évszámot. Az első rész utószavában a 101. és a második kézírás végén, a 312. lapon [...] Tehát a scriptor a mohácsi vész évében, 1526. június 13-án végezte be írását. Ugyancsak itt, a Judit könyve záradékában nevezi meg magát az író, aki egyben fordító is [...] Mindebből megtudjuk, hogy Nyújtódi András fráter apáca-huga, Nyújtódi Judit számára fordította le a Judit könyvét. [...] Kódexünk első tulajdonosa nyilvánvalóan Nyújtódi Judit volt. Apácák használatára készült a kötet többi darabja is [...] Kódexünk XVI. század utáni sorsáról semmi biztosat nem tudunk. [...] LUKINICH bevezetőjében feltételezi, hogy a kódex a székelyudvarhelyi jezsuita kollégium tulajdonába került. A jezsuita jegyekre írta rá Fancsali Dániel latin bejegyzését [...] Fancsali már 1792-ben a székelyudvarhelyi katolikus gimnáziumban tanított és később 1882-től 1830-ig itt igazgató is volt. Valószínűleg tőle került a kódex a tanári könyvtárba. [...] A kódex legújabb kori történetéről a kötet dobozának belső részén levő feljegyzés ad tájékoztatást: "Megőrzésre átadtam a szombathelyi róm. kat. püspökségnek 1944. dec. 16. Jancsó Ádám gimnázium igazgatója". A második világháborúban menekített kódex az Országos Széchényi Könyvtárba került. Albert Dávid, aki 1958-ban és 1959-ben a székelyudvarhelyi gimnázium igazgatója volt, Jóború Magdától, az OSzK akkori igazgatójától kérte és kapta vissza a kódexet 1959-ben. Azóta a székelyudvarhelyi római katolikus plébánián őrzik.

2. Kódexünket Szabó Sámuel, kolozsvári református kollégiumi tanár fedezte fel 1876-ban egy Székelyudvarhelyen tartott középiskolai tanári értekezlet alkalmával. [...] A Nyelvtudományi Bizottság [...] megbízta Szabó Sámuelt a szöveg gondozásával s a bevezető megírásával. A kódexet felvették a Nyelvemléktár XV. kötetének tervezetébe, a kötet szerkesztője Volf György volt. Az Akadémia kézirattárában őrzött levelek [...], iratok [...] és a Nyelvtudományi Bizottság jegyzőkönyvei [...] alapján nyomon követhetjük a kiadás történetét. [...] 1907-ben megjelent a Székelyudvarhelyi Kódex a Nyelvemléktár XV. kötetének különnyomataként [...]

Kódexünk hat tartalmi egységből áll, hat kéz írásával, de a kézírások nem részenként változnak, hanem az 1. és 2. részt Nyújtódi András fordítja és írja, az 5. rész viszont nem egy kéz írása, hanem ketten másolták: a negyedik kéz egy félbemaradt mondatát folytatja az ötödik kézírás.

Első rész. Judit könyve (1-103. lap). [...] Nyújtódi András 1526-ban készítette a fordítást apáca húga, Judit számára. [...] Nyújtódi olyan Bibliából fordította Judit könyvét, mely Szent Jeromos bevezetőjével és Nicolaus de Lyra magyarázataival jelent meg. [...] Judit könyvét megtaláljuk még a Bécsi Kódex 11-47. lapjain. Nyújtódi fordítása azonban ettől független, önálló alkotás. Sok egyéni sajátosság, megoldás jellemzi. Nyilvánvaló, hogy lényeges célja az volt, hogy érthetőbbé legye olvasója számára a szöveget. [...]

Második rész. Örök boldogságnak fundamentuma (104-232. lap). [...] Nyújtódi András kézírása, valószínűleg saját fordítása is. Ez a mű a legrégibb magyar nyelvű katekizmusunk. Sajnos, latin eredetijének csak mintegy felét tartalmazza. [...] Nyújtódi fordítására itt is jellemző, hogy célja a minél jobb megértetés. A katekizmus kérdés-felelet formáját, a tárgyalt témák pontokba szedését még szigorúbban betartja, mint az eredetije. Az olvasó számára ismert evangéliumi helyeket még bővebben idézi, ugyanakkor a klasszikus auktoroktól való idézeteket ritkítja; ennek ellenére kódexeink közül még így is itt találkozunk legtöbbször velük (pL Seneca, Cato, Cicero, Iuvenalis, Terentius, Arisztotelész). [...] Nyújtódi András fordítására a szeretetteljes gondosság, a személyes hang jellemző.

Harmadik rész. A halálról (233-312. lap). Mint az utolsó lapon olvashatjuk, ezt 1528-ban írták Tövisen. Tulajdonosa, esetleg másolója Nyújtódi Judit volt. Valószínűleg több műből szerkesztett elmélkedés, példák gyűjteménye. [...] A magyar szöveg szerzője nem egy művet fordít, hanem összeválogat különböző művekből. Sokszor nagyon kötődik a latin nyelv szerkezetéhez, de gyakran csak emlékezetből ír, az élőszóval előadó ember gyakorlata érződik megfogalmazásain.

Negyedik rész. A szent engedelmességről (313-21. lap). Az elmélkedés latin eredetijét még nem derítette fel a kutatás, három példájának forrását WALDAPFEL JÓZSEF már idézett tanulmányában a Vitae patrum 14. részében találta meg.

Ötödik rész. A szerzetből kitérés veszedelmes voltáról és a szerzetben megtartásról (323-56. lap). [...]

Hatodik rész. Evangéliumi szakaszok (357-76. lap). [...] Az evangéliumi helyek sorrendje a ferences, illetve római perikóparendszert követi. Feltehetően advent első vasárnapjának evangéliuma hiányzik a kézirat elejéről, és csonka a második vasárnapi is, innen, eleinte sok kihagyással, nagyböjt első hetének szerdájáig tartalmaz perikópákat. [...]