Bevezetés

Az információs és kommunikációs eszközök (a továbbiakban IKT-eszközök) és technológiák mára az élet szinte minden területén meghatározó jelentőséggel bírnak, és alapvetően befolyásolják a lakosság körülményeit, valamint az üzleti szféra lehetőségeit, versenyképességét. Alkalmazásuk nem pusztán az informatikai eszközök felhasználását, hanem a fejlett hálózati szolgáltatások nyújtotta lehetőségek kihasználását is jelenti, ezért tanulmányozásuk különösen időszerű.

Európa a globális versenyben elért pozíciójának javítása érdekében nagy hangsúlyt helyez az információs szektor fejlesztésére. 2000-ben az EU vezetői azt tűzték ki célul, hogy 2010-re az unió a világ legfejlettebb tudásalapú társadalmává és gazdaságává váljék. Ennek elérésére dolgozták ki az eEurope-programot, melyben meghatározták a célok eléréséhez szükséges irányelveket. Úgy ítélték meg, hogy a célok megvalósulásában az információs és kommunikációs technológiának kulcsszerepe van.

Az információs társadalom iránt nemcsak az európai döntéshozók, hanem a hazai felhasználók is fokozott érdeklődést mutatnak. Fontos ismerni a lakosság viszonyulását az informatikai eszközökhöz, hiszen ezek alapján lehet annak érdekében következtetéseket levonni, döntéseket hozni, hogy a társadalom mind jobban ki tudja használni az információs eszközök által nyújtott lehetőségeket, előnyöket. Az üzleti szektor által használt IKT-technológiák tanulmányozása szintén fontos, hiszen a számítógépes hálózatok mind szélesebb körben való elérhetősége, az internet és az általa elérhető szolgáltatások elterjedésének növelése feltétele a gazdaság növekedésének, a versenyképesség fenntartásának.

Az IKT-eszközök lakossági felhasználásáról a 2005. évi mikrocenzust követően - európai uniós kötelezettség alapján - évi rendszerességű felvétel nyújt információkat. Az adatgyűjtés az eszközhasználatot a lakosság életkora, iskolai végzettsége, gazdasági aktivitása, illetve a foglalkozás jellege alapján vizsgálja. A vállalkozások IKT-eszköz használatát megfigyelő adatgyűjtés 2001-ben kezdődött, és azóta a tapasztalatok és az uniós elvárások nyomán számos átalakításon esett át. A vizsgálat kiemelt figyelmet fordít az üzleti szektor számítógép- és internethasználatára, valamint az általuk üzemeltetett honlapok elterjedtségére. Az adatfelvétel a - közigazgatás intézményei nélküli - tíz főnél többet foglalkoztató gazdasági szervezetekről nyújt információkat, melyek túlnyomó többsége vállalkozás.

A kiadvány célja, hogy mind társadalmi, mind üzleti oldalról bemutassa az IKT eszközök magyarországi elterjedtségét, illetve rávilágítson az eszközhasználatban megfigyelhető regionális különbségekre. A lakossági felhasználás mutatóinak nemzetközi összehasonlításával külön fejezet foglalkozik.