Az oldal megtekintéséhez JavaScript1.1 szükséges. Ajánlott böngésző: Internet Explorer5.0-.

 

 

A különös szilveszter

Prágában, az 1980-as években történt, hogy egy baráti társaság együtt szilveszterezett egy toronyház nyolcadik emeletén.
Fogyott a pezsgő és egyre emelkedett a hangulat.
Az egyik fiú elújságolta társainak, hogy néhány nap múlva síelni megy.
– Nem is tudsz síelni! – ugratta a házigazda.
– Dehogynem. Ifjúsági versenyt is nyertem – dicsekedett a srác.
– Akkor neked nem okoz problémát az sem, hogy síelve menj le a földszintre – csipkelődött tovább a vendéglátó.
– Csak annyiban, hogy nincs itt a lécem – válaszolt az egykori bajnok.
– Az nem lehet probléma, odaadom neked a sajátomat – ajánlotta, s már indult is, hogy a tárolóból előhalássza a gondosan eltett felszerelést.
– Jó, jó, de ha lemegyek, mit kapok?
– Kapsz egy üveg finom, tokaji bort – tette meg ajánlatát a másik.

A többiek érdeklődéssel nézték a készülődést, biztatták a nem mindennapi mutatványra vállalkozó társukat.
Egyikük a földszinten várta, hogy ellenőrizni tudja, szabályos volt-e a lesiklás.

A pezsgőtől felhevült társaság hangos biztatása mellett a srác megindult lefelé.
Egész jól siklott le az ötödik emeletig, de itt szembe találkozott egy idős asszonnyal.
A néni a házban lakott, a barátnőjéhez igyekezett, a hatodikra. Nem hívott liftet, mert úgy gondolta, mire az felér, ő is ott lesz.
Sajnos, tévedett.
A síléccel közlekedő fiatalember fellökte. Olyan szerencsétlenül esett el, hogy eltört a lába.
A mentők kórházba szállították.
A mulatságnak hamar vége lett, mert a fiatalok hirtelen kijózanodtak. Rájöttek, hogy nagyon buta játékba mentek bele.

Az egykori síbajnokot bántotta, hogy bajba sodorta az idős nőt.
Másnap megtudakolta, melyik kórházba vitték. Bement, hogy meglátogassa, és bocsánatot kérjen ostoba viselkedéséért, de nem találta.
Végre az egyik volt szobatárs tudott információt adni.
– Azt az ősz hajú nénit keresi, akinek a lábát éjfél körül gipszelték be?
– Igen, válaszolt a fiú.
– Ne itt keresse. Még az éjjel átvitték az elmeosztályra.
– Hová? – ámult el a srác.
– Az elmére – mondta a beteg. – Az orvosok többször kérdezték tőle, hogy sérült meg. Mindig azt állította, hogy egy síelő elütötte a lépcsőházban.

A fiút most már nagyon furdalta a lelkiismerete.
Átment a másik épületbe, ahol meg is találta a nénit. Rácsos ablakú szobában feküdt, felpockolt lábakkal. Előrehaladott kora ellenére azonban szemmel láthatóan nem volt az itt ápolt betegek közé való.
– Bocsánatot kérek, hogy ilyen nagy bajt okoztam – szólt, mikor az asszony feléje fordult.
Máris beszélek az orvossal, hogy vigyék vissza a sebészetre, mert Önnek igaza van. Én voltam a baleset okozója. Nekem kellene itt feküdni, mert ép ésszel nem tesz olyat az ember, mint amit én tettem – vallotta be töredelmesen.

2012. © A honlapot az Irodalmi Rádió készítette: www.irodalmiradio.hu