1. Mi történt a budai képző épületében 1919. július 18-22. között?
1.1 Quint József beszámolói
1.2 A vádiratban és a bírósági ítéletben olvasható "tényállás" - szakirodalom kiegészítésekkel
1.3 Cserny József és a többi vádlott védekezése, a bíróság álláspontja
1.4 Lehetséges kérdések az ítéletekkel kapcsolatban

2. A Cserny-féle különítmény Tanácsköztársasághoz való viszonyának és a törvénytelen versus törvényes megtorlásoknak el-, ill. megítélése a kortársak körében
2.1 Az 1919. decemberi vád-, ill. a bírósági ítélet(ek) intenciója, a korabeli jogszolgáltatás értelmezési kerete
2.2 A Tanácsköztársaság egykori vezetőinek és a történtek résztvevőinek álláspontja
2.3 A korabeli sajtó értelmezései
2.4 Quint József igazgató jelentései a Cserny-csoport, a vöröskatonák és a határrendőrök beszállásolásának, tevékenységének káros következményeiről, az épület és felszerelése állapotáról

3. A meggyilkolt csendőrtisztek Tanácsköztársaság alatti szerepe megítélésének többszólamúsága: "a Lenin-fiúk vétlen áldozatai" voltak-e, avagy "az ellenforradalom hősei, mártírjai"?
3.1 A bíróság álláspontja
3.2 Az 1919-1922. évi megemlékezések, emlékkönyvek és az 1921. évi eredeti emléktábla "üzenetei"
3.3 Iskolai megemlékezések az épületben meggyilkolt csendőrtisztekről

4. Források, felhasznált irodalom