CÍMLAP
Karády Viktor
Allogén elitek a modern magyar nemzetállamban
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
Zsidóság és antiszemitizmus a modernizálódó Európában
A zsidóság társadalmi arculata Budapesten a vészkorszak előtt
Népesedés és lakóhelyi elhelyezkedés
'Természetes' népmozgalom
Identitás, akkulturáció, beilleszkedés
Rétegszerkezet és 'polgárosodás'
Művelődés, iskolázottság.
Zsidóság vidéken a vészkorszak előtt
Zsidó polgárság a magyar fővárosban
Egyenlőtlen polgárosodás a bűnelkövetés felekezeti adatainak tükrében a 20. század eleji Magyarországon
A névmagyarosítás mint allogén elit-csoportok érvényesülési és mobilitási stratégiája a honi etnikai mező erőterében
Bevezető megjegyzések
Névváltoztatások és nemzetiségi erőtér
A névmagyarosítások asszimilációs szerepkörei
A névmagyarosítások egyéb társadalmi funkciói
Végszó
Zsidóság a vészkorszakban. Adalékok a társadalmi trauma szociológiájához
Demográfia, reprodukciós események és stratégiák
Rétegeződés, társadalmi helyzet
Öndefiníció és identitásstratégiák
Az értelmiség magyarosodása a dualizmus korában
Az iskolázás területi és vallási egyenlőtlenségei a kései dualizmus alatt
Iskolai teljesítmény-különbségek felekezet és nemzetiségi háttér szerint a hosszú 19. századvég érettségizőinél
Bevezetés a témakörbe
Elméleti kérdésfeltevések és az adatbázis
Módszertani meggondolások
Az egyenlőtlen teljesítmények általános dinamikája
A jótanulás szociológiai értelmezése a szellemi tantárgyakban
A sikeresség logikája tornában
A numerus clausus és az egyetemi piac
Az indokrendszer összetevői
A hatásmechanizmus számai
A kelet-nyugati egyetemjárás logikája Európában a második világháború előtti fél évszázadban
Történelmi áttekintés
1. A nemzetközi egyetemi piac egyenlőtlenségeinek, az oktatási kínálat mennyiségi és minőségi különbségeinek logikája
2. Az elit rétegek modernizációjának logikája a félfeudális államokban
3. A belső egyenlőtlenségek és a modernizáció konfliktusai a feltörekvő országokban: a társadalmi kirekesztettség logikája
4. A földrajzi, kulturális és az identitásokban fennálló távolságok és közelségek logikája
5. A jelképes funkciók és a Nyugat kulturális kínálatának vonzástényezői
6. A nyugati és más egyetemek növekedésének belső logikája.
7. A hatalmi politika és a fejlett országok közötti kulturális verseny logikája
Diaszpóra lét és regionális iskoláztatási egyenlőtlenségek a Habsburg zsidóságban
Magyar diaszpórák 1919 előtt
Zsidó diaszpórák Európában
A zsidó túliskolázás funkciói és következményei
Iskolázottság és egyenlőtlen modernizáció
Előszó
Ezek a tanulmányok az utolsó néhány év termései. Mindannyian közvetlenül
vagy közvetetten egy nagy volumenű nemzetközi kutatási vállalkozás
legelső eredményeihez kapcsolódnak, melynek fő témája az etnikai-vallási
kisebbségek szerepe a szakértelmiség és más igazolt műveltségű
elitcsoportok kialakulásában és képzésében a többkultúrájú közép- és
kelet-európai nemzetállamokban a szocialista rendszert megelőző fél évszázad
vagy még ennél is hosszabb korszak alatt. A projektbe betervezett nagyszabású
prozopográfiai vizsgálatok, melyek hat, történelmileg változó határú
nagyrégióra terjedtek ki (Erdély, Észtország, Lettország, Magyarország
(az 1919 előtti és utáni államterületen), Szlovákia és Vajdaság) az Európai
Kutatási Tanács (European Research Council) nagylelkű támogatásával
valósultak meg. Feldolgozásuk elkezdődött és folyamatosan realizálódik.
Az itt közölt tanulmányok kötetbe gyüjtését mégsem a projekt konkrét
kutatási eredményeinek nyilvánosságra hozatala motiválta. Ezeknek az
eredményeknek a megjelenését részben a jelen sorozat keretében készítjük
elő (lásd a sorozat egyéb köteteit), részben - elsősorban angol nyelven -
a Középeurópai Egyetem Történelmi Tanszéke égisze alatt működő Pasts Inc.
Centre for Historical Research tervezett külön sorozatában (Research
Reports on Central European History) amelynek fő profilját éppen különböző
tematikus kutatási jelentések kiadása képezi az elitképzés témájában.
A jelen kötet írásai inkább esszé jellegűek, bár rendre empirikus
dokumentációra, történelmi jelzésrendszerekre támaszkodnak, és azokat a
nagyobb kérdésköröket vannak hivatva elemezni, melyek az elitképzés
társadalmi konfliktusait kisérték.
...