Bevezetés

A természettudományok által az utolsó ötven év alatt elért nagy vívmányok más tudományágak fejlődésére is nagy hatást kellett, hogy gyakoroljanak, hiszen ezen eredmények egészen új világnézetet teremtettek. Annál különösebb, hogy az államtudományok ezen oly fontos és nagy anyaggal bíró tudományág terén még ma is számos oly nézettel találkozunk, melyek homlokegyenest ellenkeznek a természettudományok által világosan bebizonyított tényekkel, sőt sokszor írójuknak a természettudományok legelemibb kérdéseiben való járatlanságát árulják el.

"Wir müssen es mit Beschämung gestehen, - vallja be Bluntschli - die neuere Staatswissenschaft hat nicht bloss zuweilen unnatürliche und unbrauchbare Staatsideen ausgesprochen und dadurch zu gefährlichen und verderblichen Handlungen verleitet, sie hat auch durch Ausprägung und Ausbreitung falscher Staatsbegriffe Verwirrung gestiftet und an vielem Unheile eine geistige Mitschuld auf sich geladen." S ha egyrészt káros következményeket vontak maguk után az állam mibenlétének meghatározására irányuló eme törekvések, másrészt számos meddő, lehetetlen hypothezist is hoztak létre.

Az államot majd mint önczélt, az emberi eszme megvalósítóját, majd mint önálló személyiséget, a benne élő emberektől független, különálló szervezetet állítják oda. Mindezen elméletek kritikai tárgyalásába bocsátkozni, eltérítene czélunktól.

Hogy az állam mibenlétéről tiszta fogalmat alkothassunk, föltétlenül szükséges ismernünk annak keletkezését és fejlődését, s így az elsődleges vagy primär államkeletkezés kérdése, mely az első emberi közületek létrejöttének s az államok ezekből való kifejlődésének mikéntjével foglalkozik, az államtudományok egyik legfontosabb s következményeiben döntő befolyású kérdésévé válik.

...