Tartalom

Előszó
Irodalom
Rövidítések jegyzéke

I. FEJEZET.
Bevezetés.
1. Az állam közjogi és magánjogi (jure imperii és jure gestionis) cselekményeinek elhatárolása
2. Az állam magánjogi tevékenységének fő formái
  A) Az állami vasutak
  B) Az állami kereskedelmi hajózás
  C) Az állami légiforgalom
  D) Az állami külkereskedelem
  E) Az állami hadi ipar
  F) Az állam külföldi kölcsöneinek kérdése

II. FEJEZET.
A joghatóság fogalma és jelentősége.
1. A joghatóság fogalma
2. A joghatóság mint általános perjogi feltétel
3. A joghatóság, hatáskör és illetékesség viszonya
4. A joghatóság az állam magánjogi ügyletei felett
5. A kérdés helye a jogrendszerben

III. FEJEZET.
A külföldi állam feletti joghatóság az államközi szerződésekben.
1. A világháborút befejező békeszerződések
2. A római vasúti egyezmények
3. A szovjet kereskedelmi képviseletek jogállását szabályozó államközi szerződések
4. A tengeri kereskedelmi hajók jogállása tárgyában kötött bruxelles-i egyezmény
5. A varsói légi forgalmi egyezmények
6. Egyezménytervezetek

IV. FEJEZET.
A külföldi állam feletti joghatóság az államközi gyakorlatban.
1. Magyarország
2. Német Birodalom
  A) A régi Németország
  B) Az osztrák jogterület
  C) A cseh-morva védnökség
  D) A lengyel főkormányzóság
3. Anglia
4. Olaszország
5. Belgium
6. Franciaország
7. Németalföld
8. Svájc
9. Románia
10. Európán kívüli államok
11. Államközi bíróságok
12. A Nemzetek Szövetségének idevonatkozó adatgyűjtése

V. FEJEZET.
A jogtudomány álláspontja a külföldi állam feletti joghatóság kérdésében.
1. Bevezetés
2. A régi jogtudomány
3. A szubjektív irány
  A) A szubjektív irány álláspontja és különböző fajai:
    a) az állami alapjogok elmélete
    b) a területenkívüliség analógiájának elmélete
    c) az államszemélyiség egységének elmélete
    d) gyakorlati elméletek
  B) A szubjektív irány által felállított kivételek:
    a) az ingatlanokra vonatkozó dologi kereset
    b) az önkéntes alávetés
    c) egyéb kivételek
  C) Részletkérdések:
    a) az önkéntes alávetés formája
    b) az önkéntes alávetés ideje
    c) az önkéntes alávetés terjedelme
    d) a külföldi állam ellen a joghatóság hiányában hozott jogerős belföldi ítélet hatálya
4. Az objektív irány
  A) Az objektív irány álláspontja és különböző fajai:
    a) az állami ügyleteknek a magánjog alá tartozásán alapuló elmélet
    b) gyakorlati elméletek
  B) Az objektív irány által felállított kivétel: a végrehajtási eljárás szabályai
  C) Részletkérdések:
    a) az ügylet magánjogi jellegének megállapítása
    b) a külföldi állam idézése és perbeli képviselete

VI. FEJEZET.
A külföldi állam feletti joghatóságra vonatkozó elméletek bírálata.
1. Bevezetés
2. A szubjektív irány bírálata
  A) Általános bírálat:
    a) az állami alapjogok elméletének bírálata
    b) a területenkívüliség analógiájának bírálata
    c) az államszemélyiség egysége elméletének bírálata
    d) a gyakorlati elméletek bírálata
  B) A szubjektív irány által felállított kivételek bírálata
3. Az objektív irány bírálata
  A) Általános bírálat:
    a) az állami ügyleteknek magánjog alá tartozásán alapuló elmélet bírálata
    b) a gyakorlati elméletek bírálata
  B) Az objektív irány által felállított kivétel bírálata

VII. FEJEZET.
A külföldi állam feletti joghatóság szabályai.
1. Az államközi jogi szabályozás
2. A belső állami jogi szabályozás
3. A jelenlegi jogállapot kialakulatlanságának okai:
  A) Az állam feletti joghatóság a belső állami jogban
  B) Különböző érdekek a külföldi állam feletti joghatóság terén
  C) Gazdasági okok
  D) Politikai okok
4. Az államközi gyakorlat fejlődésének iránya
5. A különböző felfogások értékelésének kérdése
6. Nemzetközi bíróságok felállítására vonatkozó tervek

Inhaltsübersicht