Utószó

A napló szubjektív műfaj, amelyben az objektivitások is alanyi reflexiókon keresztül jelennek meg, ezért nemcsak telekommunikációs korunk hadviseléséről kapunk sajátos, logisztikai szempontú képet, hanem elsősorban a naplóíró Hautzinger Gyula ezredes impresszióiról, amelyek érintik a háború minden - azóta már média nyilvánosságot kapott - részletét is. Tegyük hozzá, ezek a részletek többségükben traumatikus hatásúak voltak, gondoljunk a csillagos-sávos zászlókkal letakart amerikai fémkoporsók titokban történő hazaszállítására, a fogolykínzásokra az Abu Gharib börtönben, a nyitott és a szabad prédának kitett lőszerraktárakra, vagy gondoljunk a sikerek közül Szaddam Huszein elfogására. "Itt nekünk sikeresnek kell lennünk" írta a szerző. A napló szövegén végiglüktet ez, a siker szorításában működő lelkiállapot. Mindenki első akar lenni. Az egymás közötti rivalizációnak nagy serkentő hatása van. A magyarok is végre akarták és sikeresen végrehajtották a feladatokat. A naplón keresztül jobban megismerjük a sokszor motivációs küzdelmeibe bonyolódott katonát. Nem lehetnek kétségeink, olyanok vagyunk mi, magyarok külföldön is, mint idehaza: nem maradnak el a személyes villongások, a csipkelődő megjegyzések, a szakmai féltékenységek, a kompetenciák elvitatása, a vezetők kritikája, a generációs feszültségek még a háborúban sem. "Érzem és értem - írja október 30-i feljegyzésében - ahogy a fiatalok itt is igyekeznek belém kötni. Vadászember lévén, olyan ez, mint amikor szarvasbőgéskor az öregbikát a fiatalok el akarják verni. Még tartja magát egyelőre. De tudja, már nem sokáig áll neki a világ." Hautzinger ezredes életében, miután hazatért Irakból, még tevékeny, alkotó időszak következett a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen, ahol sikeres konferenciát szervezett, (éppen a hadműveleti területen szerzett tapasztalatai alapján a bajtársiasságról), könyveket jelentetett meg, előadásokat tartott az iraki szerepvállalásról, kurzusokat vezetett amerikai hallgatóknak.

...

Hautzinger ezredes az elsők között volt, akik dokumentálták érzéseiket, élményeiket, kétségeiket, gondolataikat és reményeiket az iraki misszió kapcsán. A napló több szempontból tanulságos azok számára is, akik még nem vettek részt missziós feladatban. A professzionális magyar haderő összekovácsolódásához, a szövetségesi elkötelezettség erősítéséhez és nem utolsó sorban a katonai-szakmai fejlődéshez hozzátartoznak a külföldi szolgálatok, és az ilyen, a szélesebb közönséget is érdeklő beszámolók.