CÍMLAP
Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület munkája
TARTALOM, BEVEZETŐ
Tartalom
Bevezető
Az igazgató-választmány jelentése
I. Erdély mezőgazdaságának helyzetképe
II. Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület munkája az elmult egy esztendő folyamán
A szervezet fejlődése
Egyéni tagmozgalom
Gazdakörök
Gazdaválasztmányok
Kirendeltségek
Szervezeti központ
A központ mozgalmi élete
Az EMGE kapcsolatai
EMGE szakosztályok
Birtokpolitika
Erdészet
A gazdasági népnevelés
Az Erdélyi Gazda
Az Erdélyi Gazda naptára
Szakirodalmi munka
EMGE tanfolyamok
Egy év munkája
Elismerés a tanfolyam előadóinak
Gépkezelői tanfolyamok
Ifjú gazdák cseremozgalma
Állami szakoktatás Erdélyben
A kolozsvári Gazdasági Akadémia
Középfoku gazdasági tanintézetek
Alsófoku gazdasági iskolák
Az erdélyi kirendeltség tanfolyamai
Háztartási tanfolyamok
Az EMGE téli gazdasági tanfolyamainak kimutatása
A gazdálkodás közvetlen irányítása
A földművelés és növénytermesztés
Talajviszonyok
Talajerő fenntartás
Főbb szántóföldi növények
Búza
Az EMGE búzaakciója
Rozs
Árpa
Zab
Kukorica
Cukorrépa
Bab
Lencse
Kender és len
Napraforgó
Szójabab
Lóhere
Lucerna
Egyéb takarmánynövények
Borsó
Mák
Dohány
EMGE mozgalmak
Mintaistállók építése
Kukoricagórék építése
Silóépítés
Az erdélyi növényegészségügyi szolgálat
Gyümölcsfaápolási tanfolyamok
Gyüjteménytárak létesítése
Permetező mesterképző tanfolyam
Erdélyi ksérletügyi intézmények
Állattenyésztés:
Irányelvek és akciók
Az állattenyésztési ügyosztály munkája
Lótenyésztés
Kancaakció
Szarvasmarhatenyésztés
Vármegyei állattenyésztő egyesületek
Szarvasmarhaakció
Juhtenyésztés
Állategészségügy
Közvágóhíd, húsvizsgálat
Sertéstenyésztés
Baromfitenyésztés
Baromfiakciók
Distol-Express akció
Állattenyésztési ellenőrök kiképeztetése
Legelő mintagazdaság - bikanevelőtelep
Bivalyértékesítés
Abraktakarmányellátás
Tejellátás
Állandó feladatok
Zöldmező mozgalom
Zöldmezőnapok
Kiállítási részvétel
Tanfolyamok
Gyepnövénymagnemesítés és termesztés
Magvetés útján történő gyeptelenítés
Mészporakció
Egyéb munkák
III. Az EMGE érdekképviseleti szerepe
Kamarai megbizatás
Kamarai vagyonkezelés
Kamarai feladatok
Érdekképviseleti javaslat
EMGE megbizatások
Kamarai tanulmányutak
Közellátás - árpolitika - értékesítés
Segítő szándék
A termelés irányítása
Néhány tanulság
Vetőmagkérdés
A bércséplés kérdése
Az ármegállapítás módszere
Bőrértékesítés
Tájékoztató szolgálat
Állatértékesítés
Az értékesítés rendszere
Utiapadó
Guruló hitel
Állatértékesítő kirendeltség
A magyar kereskedelemért
Takarmányellátás
IV. Függelék.
Személyi változások
Az erdélyi magyar és német gazdák együttműködése
Az EMGE-tisztviselők munkája
Az EMGE anyagi viszonyai
A számvizsgáló bizottság jelentése
Az EMGE 1941. évi mérlege
A közgyűlési jelentés befejező része
Bevezető
Ha elismerjük, hogy Erdély a magyarság tengely kérdése, akkor azzal
is számot kell vetnünk, hogy a multban épen úgy, mint napjainkban, a
megoldásra váró feladatok sokaságát jelenti. Előző jelentésünkben felmértük
az 1940. augusztus 30-iki bécsi döntéssel visszatért erdélyi területek
mezőgazdasági birtokállományát, a kisebbségi idők örökségét s nagy
vonalakban utaltunk arra a rengeteg kérdésre, amely a magyar államiság
vállaira nehezedik.
Az első szabad esztendő a beilleszkedést jelentette a régi államkeretbe.
Egyfelől megismertetve a való helyzetet, tájékoztatást kellett adni az
erdélyi föld és az erdélyi falu gondjairól. Másrészről az új helyzetnek és
lehetőségeinek felismerésével el kellett indulni a történelmi jóvátétel útján.
Az első szabad esztendő tehát megvalósította a beleilleszkedést, az
Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület átállítását, a szervezet kiteljesedését.
Ugyannyira, hogy a második munkaesztendő küszöbén már a mezőgazdaság
újjáépítésének gyakorlati kezdőkérdéseivel foglalkozhattunk.
Az EMGE közel száz esztendős multja történelmi hagyományokban gyökerezik.
A nagy alapító, gr. Teleki Domokos épen így, mint gr. Mikó Imre Erdély
Széchenyije, és az 1936 virágvasárnapján újjászülető EMGE vezetője, dr.
Szász Pál a mezőgazdasági népnevelés szellemében munkálkodtak. Azt a
nézetet képviselték, hogy az erdélyi falu életének kibontakozása, gazdasági
lehetőségeinek célirányos kihasználása, a földmívelő réteg szociális
kérdéseinek megoldása - mindig a műveltség terjesztésétől, a műveltségi
színvonaltól függ. Tevékenységük súlypontja ezért volt a mezőgazdasági
népnevelés. Tudták, hogy a gazdatudomány a széles néprétegekben lendítő,
hajtóerő, mely alkalmassá teszi Erdély földnépét, hogy a nemzeti vagyonnak
birtokukba levő részeivel bölcsen és jól sáfárkodjék s az életlehetőségek
megteremtésében és kibővítésében Erdély magyar gazdatársadalma mindég
lépést tarthasson a kor követelményeivel, a fejlődéssel.
Az ismeretek terjesztése kevésbbé múlik anyagi tényezőkön. Inkább az
erkölcsi szemléleten, a közösségi érzésen. Ez az alap, amire építeni
lehet és ez a termőtalaj, ami gyümölcsöt és virágot adhat.
...