
CÍMLAP
Operációkutatás és számítástechnika a mezőgazdaságban
ELŐSZÓ
Ezt a könyvet, amely az "Operációkutatás és számítástechnika a
mezőgazdaságban" tudományos konferenciák előadóinak a nevének, s az
előadásuk címének a közreadását, és az akkori körülmények rövid leírását
tűzte ki céljául, tiszteletadásként szánom azoknak, akik az 1960-1980-as
években előadásukkal is részvettek e tudomány fejlesztésében, s
virágkorának megteremtésében. Eszközök nélkül, vagy primitív eszközökkel
világelsővé emelték az operációkutatás és számítástechnika mezőgazdasági
vállalati alkalmazását az elméleti, módszertani és gyakorlati felhasználást
illetően. Új modellrendszerek, elméleti megállapítások és módszertani
alkalmazások születtek ebben az időben. A nyugati országokban nem a
vállalati alkalmazások voltak fontosak, bár kisebb feladatokat, pl.
takarmányadagok optimalizálása, megoldottak. A szocialista országokban a
nagyüzemek inspirálóan hatottak a matematikai eljárások alkalmazására, de e
tekintetben Magyarországon volt a legnagyobb előrelépés, amit bizonyít,
hogy számos országból (nyugatiból is) érkeztek egyetemi oktatók és kutatók
a magyarországi alkalmazások tanulmányozására.
Tiszteletadásnak szánom azoknak a munkatársaknak, akik a konferencia
szervezésében igen aktívan és hatékonyan részt vettek, valamint azoknak a
szervezeteknek, intézeteknek, amelyek konferenciák szervezéséhez nevüket
adták, a szervezésben segítettek, vagy kiállítóként szerepeltek.
Tiszteletadásként szánom különösen azoknak az agrárszakembereknek, akik az
akkori időkben politikától függetlenül, hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar
mezőgazdaság a világ élvonalába emelkedjen, s a tudományosan megalapozott
racionális gazdálkodás megteremtése céljából is, mint a konferencia
résztvevői, érdeklődésükkel a konferencián részt vettek. Áldozatos, a
tudományos eredményeket alkalmazó, felelősségteljes munkájuk eredményeként
akkor a magyar mezőgazdaságnak olyan termelési szerkezetét és technológiai
rendszerét alakította ki, amely lehetővé tette, hogy a mezőgazdaság mintegy
egymillió embert foglalkoztasson, s ezeknek munkát és megélhetést
biztosítson. Ha e népesség teljes foglalkoztatását a mezőgazdasági munkában
nem lehetett megoldani, akkor azt melléktevékenységként ipari, építőipari,
kereskedelmi, szolgáltatási tevékenységek felvállalásával is biztosították.
...