Tartalom

Első fejezet,
Melyben az író bemutatja és leleplezi Esti Kornélt, e könyv egyetlen hősét

Második fejezet,
Melyben 1891. szeptember 1-én a Vörös Ökörbe megy, és ott megismerkedik az emberi társadalommal

Harmadik fejezet,
Melyben 1903-ban, közvetlen az érettségi után, éjszaka a vonatban először csókolja szájon egy leány

Negyedik fejezet,
Melyben régi barátjával a "Becsületes város"-ba tesz kirándulást

Ötödik fejezet,
Melyben egyetlen hétköznapjának, 1909. szeptember 10-ének mozgalmas és tanulságos leírása foglaltatik, s megelevenül az az idő, mikor még I. Ferenc József ült a trónon, és Budapest kávéházaiban csak különböző irányokhoz, iskolákhoz szító modern költők tanyáztak

Hatodik fejezet,
Melyben szert tesz óriási örökségére, s kiderül, hogy milyen nehéz megszabadulnia a pénztől annak, aki mindenáron csak ezt akarja

Hetedik fejezet,
Melyben Kücsük tűnik föl, a török leány, aki egy mézes cukrászsüteményhez hasonlít

Nyolcadik fejezet,
Melyben szegény Mogyoróssy Pali, az újságíró, a kávéházban hirtelen megőrül, azután a tébolydába csukatik

Kilencedik fejezet,
Melyben a bolgár kalauzzal cseveg bolgárul, s a bábeli nyelvzavar édes rémületét élvezi

Tizedik fejezet,
Melyben egy bácskai aranyparaszt leánya, Zsuzsika, beugrik a kútba és férjhez megy

Tizenegyedik fejezet,
Melyben a világ legelőkelőbb szállodájáról van szó

Tizenkettedik fejezet,
Melyben az elnök, Baron Wilhelm Eduard von Wüstenfeld, az ő német diákéveinek halhatatlan alakja és az ő atyamestere, az egész fejezeten át csak alszik

Tizenharmadik fejezet,
Melyben mint jótevő szerepel, fölkarolja a sorsüldözött özvegyet, de végül kénytelen megverni őt, mert annyira sajnálja, hogy egyebet nem is tehet

Tizennegyedik fejezet,
Melyben Gallusnak, a művelt, de rossz útra tévelyedett fordítónak titokzatos üzelmeiről rántjuk le a leplet

Tizenötödik fejezet,
Melyben Pataki a kisfiáért aggódik, ő pedig az új verséért

Tizenhatodik fejezet,
Melyben Elinger kihúzza őt a vízből, ő viszont Elingert belöki a vízbe

Tizenhetedik fejezet,
Melyben Ürögi Dani beruccan hozzá egy szóra

Tizennyolcadik fejezet,
Melyben egy közönséges villamosútról ad megrázó leírást, s elbúcsúzkodik az olvasótól