Utószó

Örömmel olvastam a tanfolyamra összegyűjtött írásokat. Sokat tanultam belőlük. Pedig már 1953-ban, amikor Bárczi Gusztáv ajánlására, volt elmeosztályi ápolóként Intapusztára küldött Avar Pál a fiatal minisztériumi előadó, Hollós Istvántól, Zádor Imrétől, Hárdi Istvántól (és ajánlómtól!) elég sok ismeretet gyűjtöttem össze a betegekkel kialakított s kialakítható emberi kapcsolatokról, amiről ez a kötet szól. Azóta Benedek Istvántól majd Liebermann Lucitól még később Juhász Páltól és a különböző lelki problémákkal küszködőktől (meg az irodalomból) tovább igyekeztem tapasztalatokat szerezni. Méltányosnak érzem, hogy a felsorolásban Gimesné Hajdú Lilit is megemlítsem Avar Pállal beszélgettünk nem is olyan régen arról, mennyire kár, hogy Hajdú Lilit - akitől ő is sokat tanult - milyen méltánytalanul elfelejtették. Akkor Pali azt mondta, hogy nem a hírnév a lényeges, hanem az, hogy ami jó, legyen, aki folytatja.

De jó lenne, Pali, ha látnád ezt a kötetet (s majd az andreutika további fejlődését) s azt, hogy - elsősorban tanítványodnak, Fekete Györgynek köszönhetően - nem feledkeznek meg Rólad azok sem, akik újabb kor gyermekei.

Igaz, az anyagot az összeállítás módja (és feldolgozása) nem teszi egykönnyen megtanulhatóvá. Különösen azoknak, akik számára mindez teljesen új ismeretkör, megérteni sem lesz mindig egyszerű. De higgyék el a "régi szakembernek", érdemes átrágni magukat mindegyik itt közölt íráson. Lehet, hogy akkor fogják csak igazán megérteni, amikor majd elkezdenek foglalkozni az egymást segítő rászorultakkal - az andreutika szellemében. Bízom abban, hogy előbb-utóbb - mint én - Önök is felismerik: gyakran van szükség e módszerre, pontosabban ezeknek a módszereknek az alkalmazására.

...

Meggyőződésem, hogy az andreutika olyan metodikát ajánl, amely alkalmas arra, hogy tömegek sajátíthassák el, és használhassák a megértőkészség fejlesztésére.

Befejezésül említem meg Göllesz Viktor, a kiváló gyógypedagógus-orvos személyét, akinek egész eddigi munkássága ugyanazt a segítő ethoszt reprezentálja, mint aminek a hazai megvalósulását Avar Pál egyengette. Göllesz doktor (a Szociális Munka Alapítvány elnökeként és a Szociális Munka c. folyóirat főszerkesztőjeként) karolta fel elsőnek - Avar Pál halálát követően - az andreutika oktatásának és publikálásának ügyét.

Dr. Kappéter István főorvos
szociálpszichiáter - pszichoterapeuta