CÍMLAP
Inkei Péter [et al.]
Az ezredforduló iskolája
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Dokumentumok
Bevezetés.
Köznevelésünk fejlődése történeti és nemzetközi összehasonlításban
1. A KÖZNEVELÉS CÉLJAI ÉS A FEJLESZTÉS FELADATAI
1.1 Társadalmi-gazdasági fejlődésünk és a köznevelés
1.11 Munkaerő és köznevelés
1.12 Társadalmi mobilitás és köznevelés
1.13 Művelődési egyenlőtlenség és köznevelés
1.2 Személyiségfejlődés és köznevelés
1.21 Világnézet és jellem
1.22 Alkotóképesség és önfejlesztő képesség
1.23 Személyiség és fejlődés
2. A KÖZNEVELÉS FEJLESZTÉSÉNEK FŐ IRÁNYAI
2.1 Az iskolai kezdőszakasz fejlesztési irányai
2.11 Az iskolai kezdőszakasz funkciójának megváltozása
2.12 Az iskolai kezdőszakasz tartalmának és szervezetének fejlődése
2.13 Az iskolai kezdőszakasz továbbfejlesztése és az iskolarendszer átalakítása
2.2 Az általános művelés fejlesztési irányai
2.21 Az egységes, általános, kötelező iskolázás megváltozása
2.22 Az általános művelés szervezeti kereteinek fejlődése
2.23 Az általános művelés továbbfejlesztése és az iskolarendszer átalakítása
2.3 A szakmai képzés fejlesztési irányai
2.31 A szakmai képzés, mint a köznevelés része
2.32 Munkáranevelés, pályaorientáció, szakképzés
2.33 A szakmai képzés továbbfejlesztése és az iskolarendszer átalakítása
2.4 A közművelődés fejlesztési irányai
2.41 Kultúra, életmód, közművelődés
2.42 A népműveléstől a permanens művelődésig
2.43 Közművelődés és iskolarendszer
3. A KÖZNEVELÉS FEJLESZTÉSÉNEK STRATÉGIÁJA
3.1 Fejlesztési szemléletek
3.11 Kiindulás "a tartalomból"
3.12 Kiindulás "a struktúrából"
3.13 Kiindulás "a feltételekből"
3.14 A köznevelés mint fejlődő szervezet
3.2 A fejlődés irányítása
3.21 Jövőkép, stratégia, terv
3.22 Pedagógiai kísérletek
3.23 Fejlesztési programok
3.24 Hálózatfejlesztés
3.25 Információs rendszer
Tanulságok
Irodalom
Idegen nyelvű összefoglalók
Bevezetés
A közoktatásban végbemenő folyamatok összegzése még ha csak a fő folyamatokat vettük is számba ugyancsak csábít fellengzős jelzők használatára. Az intézményes nevelés, mindenekelőtt a középfokú oktatás fokozatos általánossá válásának tendenciája miatt már-már a "forradalmi periódus" kitétel jogosságán is gondolkodunk. A fentiekben elmondottak mérlegelése azonban esetünkben is célszerűnek látszik. Jobbnak tűnik tehát, ha minősítések helyett elemezni kíséreljük meg a fő tendenciákat, ez esetben egyetlen fő problémára, a középfokú oktatás terén végbemenő folyamatokra összpontosítva.
...
Az elmúlt harminc év során hazánkban kialakult a szocialista köznevelési rendszer. Kötelező iskoláztatási rendszerünk, középfokú iskolai hálózatunk fejlett, és európai mércével mérve is számottevőek azok az eredmények, amelyeket a felsőoktatásban elértünk. A fejlődés azonban nem volt egyenes vonalú. Három nagy reform és közel tíz kisebb tantervi, szervezeti változtatás van mögöttünk. Nem érdektelen számunkra azoknak a tapasztalatoknak esetenként kudarcoknak a tanulmányozása, amelyek az évtizedek során halmozódtak fel. Értékelésük és alkotó alkalmazásuk bizonyára segítséget nyújt a megbízhatóbb tervezéshez, a megalapozottabb döntésekhez.
...
A középfokú oktatás egységesülésének folyamatát világszerte tantervi reformok születése kíséri. E jelenségnek több oka van. Az egyik alapvető ok mindenképpen az, hogy a tudományos-technikai forradalom kibontakozása megváltoztatta a műveltség egész korábbi koncepcióját: az egyoldalúan humán műveltségi anyag mellé a természettudományos, műszaki és gyakorlati ismeretek fontosságát állította. Az iskolai nevelésnek minden szinten reagálnia kellett erre a társadalmi szemléletváltozásra, az oktatandó anyag struktúráját úgy kellett átrendezni, hogy a társadalom természettudományos és technikai ismeretek iránti igényét kielégítse.
...