Előszó

Kézikönyvünknek ez a második kötete viselhetné az ismeretszervezés alcímet is. Az első kötet a könyvtár- és információtudománynak arra az elterjedt álláspontjára helyezkedett, hogy feladata az eredeti szövegek, dokumentumok reprezentációinak létrehozása az eredetiben élő relációk átmentésével. Jelen kötet arra keresi a választ, hogyan kell az eredeti képviseletében megjelenő reprezentációt, helyettesítőt, szaknyelven szurrogátumot megalkotni oly módon, hogy az ne csak rámutató, vezérlő helyettesítő, hanem az eredeti információnak valódi képviselője, lényegének tömör megjelenítője legyen.

Közben két folyamatot kellett érzékletessé tenni. Az első az, miképpen vált a pedánsan rendszerező könyvtártudomány néhány lépésben információtudománnyá. A másik folyamatot a tartalmi-tematikai feldolgozás állomásai mutatják. Ennek során az osztályozásban és indexelésben a századelő csak tematikai jelzésekkel élő, elnagyolóan csoportosító eljárásait olyan szintaktikai módszerek váltották fel, amelyek az eredeti szöveg fogalomrendszerére épülő indextételt hoznak létre az eredeti szöveg relációival - így közelítve meg az eredeti szöveg, dokumentum, szellemi alkotás egyediségét. Eközben válnak mind szorosabbá szakmánk kapcsolatai a szintén új alapelvekkel megújuló nyelvészettel. Szinte minden évtizednek megvolt ehhez a paradigmája, s ezek változásai érzékelhető folyamattá állottak össze. A második kötet nem arról szól tehát, hogy milyen eljárások léteznek, hanem arról, hogy hogyan kapcsolódnak egymáshoz, és hogy mindegyik stációból valami továbbhagyományozódott a rákövetkezőre. A relációkat tükröztető osztályozásból és indexelésből már könnyű átlépni például a hipertext rejtelmeibe, hiszen a szövegben itt az asszociációk útján bolyonghatunk s kereshetjük meg a kívánt szöveghelyeket. Közben megváltoztak a követelmények tételeink azonosítására is. Nemcsak sokoldalúbb, hanem sokkal pontosabb és finomabb megkülönböztetéseket biztosító adatelemekből épülnek fel ma már a bibliográfiai tételek, amelyekkel szemben alapvető követelmény a nemzetközi illeszthetőség és csereszavatosság is.

Az eredmény adatbázisok, katalógusok, bibliográfiák sokféleségében testesül meg. Ezért kell ebben a kötetben szólni a bibliográfiákról is, mert ők az adatbázisok elődei, vagy mai megjelenésükben az adatbázisok változatai. A visszakeresés és tájékoztatás műszerparkjának átváltása a papíralapról az elektronikusra új megvilágításba helyezi, bár nem kérdőjelezi meg a régi alapelveket, s lehetővé teszi, hogy a globális, virtuális könyvtárban néhány lépéssel közelebb kerüljünk néhány régi álom megvalósulásához.

A kötet nem vállalta, hogy konkrét eljárások alkalmazási szintű ismertetését vagy a komplett bibliográfiai apparátus felsorolását nyújtsa. Fontosabbnak tartotta az időben kibomló gondolatok, az összefüggések felmutatását, az ellentmondások és a megoldásra váró feladatok megnevezését.

...