
CÍMLAP
Takács Dániel
Alternatív könyvtárak, avagy egy lehetséges jövőkép
TARTALOM, BEVEZETŐ
Tartalom
1. Bevezető
1.1 Gondolatok a mai magyar könyvtárakról
2. A Budapesti Ügyvédi Kamara könyvtárának fénykora
2.1 A Kamara könyvtárának első évtizedei
3. A Könyvtár stratégiai terve
3.1 Küldetés
3.2 A jelenlegi állapotok
3.3 Rövid távú célok
3.4 Hosszú távú célok
3.5 A célok elérésének módja
3.6 A külső környezet (a PEST-analízis)
3.6.1 Felügyelet (politikai környezet)
3.6.2 Pénzügyi források (gazdasági környezet)
3.6.3 Felhasználók (társadalmi környezet)
3.6.4 Eszközök (technológiai környezet)
3.7 A belső környezet (a SWOT-analízis)
3.7.1 Erősségek
3.7.2 Gyengeségek
3.7.3 Lehetőségek
3.7.4 Fenyegetések, kihívások
3.8 A marketing-menedzsment (az 5P elve)
3.8.1 Felhasználók
3.8.1.1 A könyvtárhasználati kérdőív
3.8.2 Termék, szolgáltatás
3.8.3 Költség
3.8.4 Hely
3.8.5 Ösztönzés
4. A szolgáltatások megvalósítása
4.1 Elektronikus szolgáltatások
4.1.1 Kommunikációs profilok kialakítása
4.1.1.1 Azonnali üzenetküldő rendszerek
4.1.1.2 A közösségi hálók
4.1.1.3 A könyvtár honlapja
4.1.2 Adatbázisok, katalógus
4.1.2.1 A katalógus
4.1.2.2 Adatbázisok
4.1.2.2.1 Jogtár
4.1.3 Digitalizálás
4.1.3.1 Kiadói tevékenység
4.1.4 Ügyvéd a weben
4.2 Fizikai szolgáltatások
4.2.1 Dokumentumok helyi hozzáférése
4.2.1.1 Print On Demand
4.2.1.2 Könyvkötészet, könyvrestaurálás
4.2.1.3 Dokumentumazonosítás
4.2.1.3.1 RFID
4.2.1.3.2 A hagyományos (egydimenziós) vonalkód
4.2.1.3.3 A kétdimenziós vonalkód
4.2.2 A könyvtári funkcióhoz szorosabban nem kapcsolódó szolgáltatások
4.2.3 Lehetőségek a könyvtár berendezésének fejlesztése terén
5. Összefoglaló
6. Mellékletek
6.1 A könyvtárhasználati felmérés űrlapja - kérdések
6.1.1 Bevezető szöveg
6.1.2 Bevezető kérdések
6.1.3 Kérdések a könyvtárat nem használók számára
6.1.4 Kérdések a könyvtárat használók számára
6.2 A könyvtárhasználati felmérés űrlapja válaszok
6.3 A Dokumentációs és Információs Központ áttekintő vázlata
7. Irodalomjegyzék
Bevezető
2009. augusztus elsejétől dolgozom a Budapesti Ügyvédi Kamara
Könyvtárában. A könyvtár hosszú múltra tekint vissza, és óriási
felhasználói köre van, így a kapott feladat hatalmas felelősséggel is
jár. Ez mind a kb. 150 év alatt felhalmozott értékek megőrzését, mind
pedig a körülbelül tízezres budapesti ügyvédség kiszolgálását jelenti,
egyszerre a lehető legkorszerűbb eszközökkel, lehetőleg minden igényt
kielégítve a frissen végzett ügyvédbojtártól kezdve a sikeres karriert
befutott, sokemberes irodát működtető ügyvédig. Mindkét feladat az
eddigi munkafolyamatok teljes revízióját kívánja meg, a jelenlegi
helyzet áttekintésével, rövid-, közép- és hosszú távú célok
kitűzésével, valamint a rendelkezésre álló technológiai eszközök
áttekintésével és a célok eléréséhez szükségesek szelektálásával.
Munkámat egyszerre segítette és hátráltatta az átvett könyvtár
állapota. Könnyített a helyzeten, hogy tiszta lappal foghattam neki a
tervezésnek, ugyanis gyakorlatilag semmiféle szakszerű rendező elv és
rendszer nem érvényesült a könyvtárban, amit többek közt az állomány
fizikai állapota is eleve lehetetlenné tett. Ez azonban nehézséget is
jelentett: eddigi munkám döntő részét tette ki a könyvtár terének
egyáltalán használhatóvá tétele, az állomány rendezése, szakozása,
katalogizálása pedig még mindig az előttem álló feladatok közé
tartozik. Ez volt az az adottság, amely a legnagyobb mértékben
határozta meg az eltelt majdnem két évet, és szerintem a következő
kettőre is döntő hatást fog gyakorolni.
A téma kidolgozásában nagymértékben segített, hogy eredeti
szakdolgozati ötletem hasonló meggondolások alapján született. Akkori
elképzelésem egy romkocsmában megvalósítandó könyvtár lett volna,
azonban az előzetes felmérések, tájékozódások közben megtörtént a
munkahelyváltás nyomán az addig pusztán elméleti kérdéseket szinte
változatlanul lehetett (és kellett is) átültetnem egy egészen más
felhasználói kört kiszolgáló intézmény fejlesztési tervébe. Ehhez a
munkához nagyon sok forrás áll rendelkezésre, többek közt
blogbejegyzések, újságcikkek, tanulmányok, könyvek, szakdolgozatok,
előadások, amik mind azt az eszközparkot igyekeznek bemutatni és
azokat az utakat megmutatni, amelyeken járva túl tudják élni a
könyvtárak az átalakulást.
Dolgozatomban egy rövid történeti áttekintés után a jelenlegi helyzet
felmérésével, a célok kitűzésével, és az ahhoz vezető út
áttekintésével szeretnék foglalkozni, mielőtt ebbe belekezdenék,
szeretnék egy általános áttekintő képet nyújtani arról, hogy mit
gondolok a könyvtárak, könyvtárosok helyzetéről ma, Magyarországon.