
CÍMLAP
Szikrák egy fáklya lángolásából
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előhang...
Mind tolvajok és rablók
Urunk megjelenése
Paradigmaváltás?
Krisztus király Sashalmon
Besúgók
Közös nevező
De litániának, annak lennie kell
BNT 2007 - záró mise
Optimista, pesszimista volt-e Jézus?
Egyházi, világi, Jézusra emlékeztető...
Az egyházak és az állam
Látni a valóságot!
Jászolba fektették
Szerkesztőségi találkozó
Csak ügyes a Sátán, vagy sikeres is?
Lehetünk mi is boldogok?
Teljesül az Atya akarata?
Addig van Bokor...
Beköszöntő a Hegyvidéki Trianon Társaságban
Kicsoda az Isten?
Bokorhimnuszunk
Jobbik
Termékenységi ráta
Tévedhetetlen
Pepével beszélgetek
A magyar faj világnapja
Akik csodálják Pált
Válasz
Pilisszántó
Mit tehetünk ma és holnap?
Jézus királysága
Éjféli mise
Kilencven év tanúsága és tanulsága
Miért nem szül a magyar gyermekeket?
A szolgálatmegtagadás 30. évfordulóján
Kifordulunk-e magunkból?
Politizáljon-e a Bokor?
Ko. Laci aranymiséje
Hatvan éve írtam
Bokor-Jeruzsálem
Hiszek egy mindentadó Atyában?
Részlet...
Jézust várva
Náci és Zsike
Hiszekegy...
Tiszai Napló
Őszi Napló
A két fiú
2006.
Giuseppe Alberigo
Ég és föld elmúlnak, de az én igéim soha el nem múlnak...
Nem innen való
Hozzászólás közösségünk "politika-vitájához"
Karácsony 2006-ban
Endreffy levél
Emberhez méltó teológia
Hódító epifánia
Új évi prédikáció, 2002.
Csendes éji Napló
Zénó újmiséje...
A gonosz szőlőmunkásokról
Fent mint lent
A hetvenszer hétszer nevetségesen kicsi szám
Nyolc boldogság
Ti vagytok a világ sója!
Eltehetetlenedtünk
Iskola a folyó partján
Jámbor szülők gyermeke?
Magunk most eltemetjük a világnak...
Többé nem akarom kinyitni a számat
Ez a gyerek teljesen átszellemült
Szűk lesz neki Macedónia?
Szerelmes lenni az Istenbe
Lehet szenvedély nélkül élni?
Most még elszaladhatsz
Páter Kolakovics
Paraszt Kalazancius-kép
Letartóztatása előtti napon Mindszentynél
Vértanúképző főiskola
Baba, akit sikerült beszervezniük
Karácsony a Markóban
A vetés kizöldül
Kitörés Vácról '56-ban
Megtartom, amit fogadtam?
Sötét, üres évek
Kezdem feladni, amit fogadtam
Vannak újra közösségeim
Közösségvezetők lelkigyakorlata
Hiszekegy és radikalitás
Van már kávénk és nevünk is
Ki adott nekünk megbízatást?
A bíboros színre lép
Epilógus
Harmadik változat
Az én Istenem
Hova és kihez menjen az istenlánya?
Rendet tenni
A pápaság történeti változásai
Aki van
Szeretetről csak szerelmes beszéljen!
Szabad-e még sírni a Kárpátok alatt?
Jézus istenképe
Mi fán terem a jóhír?
István a király
Harmadik nemzedék, tebenned remélek?
Hogyan kell Isten Országát csinálni?
Húsvétvasárnap
Fehérvasárnap
A jézusi pandant
Hamvas és a kereszténység
Pünkösdi csodák
Kell-e a Bokornak képviselet?
Van-e Istennek választott népe?
Dadogunk? Imádkozunk?
Depressziós vagyok?
Küldetéstudat
Optimista, pesszimista volt-e Jézus?
Kovács Teréz analízise 78. születésnapjára
Amit Isten egybekötött, ember szét ne válassza!
Ki az én felebarátom?
Menjünk-e a Kossuth térre?
Add Uram, hogy lássak!
Óvakodjatok az írástudóktól...
Egy dénár
Pártus herceg és királylány
A halál, mint állomás...
Reinkarnáció
Merre menjek...
A lelkiismeretemet bombázó
A magyar irodalom legjézusibb versei
Egyházrend. - A jézusi egyházrend elvi alapjai
Egyházrend. - A jelen egyházrend papfogalma
Egyházrend. - A pap - nőtlen férfi
Egyházrend. - A kisközösség modellű egyházrend
Egyházrend. - Állandó zsinatban élés
Egyházrend. - Imádság alázatért
Szeretet az Isten. - Boldog akarok lenni!
Szeretet az Isten. - Szeressétek ellenségeiteket!
Szeretet az Isten. - Hogy fiai legyetek Atyátoknak...
Szeretet az Isten. - Hogyan hívnak téged szép öregúr?
A názáreti Jézus. - Nevemért...
A názáreti Jézus. - Értem...
Ezredvégi tájékozódás
Jézusi szövetség
Kicsoda az Isten?
Drága Testvéreim!
1966. Karácsony
Szálka és gerenda
Legenda se születik?
Csak igazságot ne tégy!
Az én istenképem
Mese?!
A Bokor félszázada
A felvilágosodás és a szocializmus kora
A Konstantin császár utáni keresztények
Napló 25.
Jézus személyisége
Közösség
Adyligeti homília
Pál-szintézis
Hamvas Béla, Scientia Sacra elemzése
Hamvas Béla, Antikrisztus elemzése
Előszó
"Jó nagy temetést fogtok csapni..." - "Meglátjátok, hogy úgy megyek majd
el, hogy egy kicsit még maradok!" - "Attól félek, hogy majd Odaát a
Jóistent úgy látom meg, amint egy padon ül és zokog..." Ezeket mondogatta
Gyurka bácsink az utóbbi időben, valahányszor szóba került a halál, az
elmúlás, az odaát gondolata. Az első és a második állításában, lám, igaza
lett: felemelés volt az és nem temetés, és úgy ment el, hogy még itt
maradt. Arcvonása, hangorgánuma, megjelenése, egyszóval: lénye-ténye, még
mindig jelenlévő, könnyűszerrel fölidézhető. És ez a szerény kis kiadvány
is afféle marasztaló kíván lenni. Ülj még itt egy kicsit köztünk, Gyurka
bácsi! Beszélgessünk még! Feléd indul a kör...
Az életműről átfogóan nem lehet még nyilatkozni, a mű még friss és most is,
mint mindig, még alakul bennünk. Mégis számomra valami körvonalazódik, ami
még nem teljes, még nagyon szubjektív, még nagyon átgondolatlan,
leülepedetlen.
...
A tanítások összetartó erejét számomra a Gyurka bácsi-féle radikalizmus jelenti. Mi volt ez a radikalizmus? Elsősorban az, hogy a dolgokat sorba állította: az egyik sorba az igen-eket rakta, a másikba a nem-eket. Élete, munkássága egésze során ehhez az általa vélt rendhez foggal-körömmel ragaszkodott - ebben kifejezetten erőszakos volt. Mindenhova elment ahová meghívták, de mindenütt ugyanazt mondta, mindenütt ugyanazok voltak az igen-ek és ugyanazok a nem-ek. Nem volt kétfajta szövege, amely udvariasan figyelembe vette volna a meghívók világnézeti, hovatartozási elvárásait. Ha meghívták a zsinagógások, ugyanazt mondta nekik, mint a jobbikosoknak. Ezért a meghívók, nem kapván meg a "hívószövegüket", időnként mérgesek lettek, nem ezt várták el. De eszi, nem eszi, mindig csak ugyanaz az egy volt a tarsolyban. Rém kellemetlen olyan szövegeket hallgatni, amik nem a saját rögeszméink megingathatatlanságát fényesítik. És az a pillanat is eljött diszkrét köntösében, amikor elkezdtük félteni(!) a Bokrot Gyurka bácsinktól. Tökéletesen és jellemzően prófétai sors ez. Talán ennek a prófétai sorsnak kíván szerény emléket állítani ez a válogatás, amelyek - a válogató szerint - sajátosan gyurkabácsisak, jézusi elkötelezettségűek és igazán bokrosak.