CÍMLAP
Keresztes László
Bevezetés a mordvin nyelvészetbe
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
1. A mordvin nép és nyelv: jelen és múlt
1.1. A nyelvjárások és az irodalmi nyelvek
1.2. A mordvin nyelvtörténet korszakai
1.2.1. Előmordvin kor
1.2.2. Ősmordvin kor
1.2.3. Ómordvin kor
1.2.4. Középmordvin kor
1.2.5. Az irodalmi nyelvek kora
1.3. Összegzés
2. Hangtan: fonetika és fonológia
2.1. Magánhangzók
2.2. Mássalhangzók
2.3. Morfonológiai alternációk
2.4. Szótag
2.5. Prozódia és hangsúly
3. Hangtörténet: a hangrendszer változásai
3.1. Az ómordvin kori magánhangzó-rendszer rekonstrukciója
3.1.1. A mordvin magánhangzó-rendszer kialakulása
3.1.1.1. A magánhangzó-rendszer hangsúlyos, első szótagi változásai
3.1.1.2. A magánhangzó-rendszer hangsúlytalan szótagi változásai
3.1.2. Hangsúly
3.2. Az ómordvin kori mássalhangzó-rendszer rekonstrukciója
3.2.1. A zöngésségi korreláció kialakulása
3.2.2. A réshangok változásai
3.2.3. A szibilánsok és affrikáták kérdése
3.2.4. A lágysági korreláció kialakulása
3.2.5. Szórványos változások
3.3. A mássalhangzó-rendszer fejlődése
3.4. A hangtörténeti elemzések tanulságai
4. Alaktan: a morfémák kapcsolódása és története
4.1. A névszók
4.1.1. A főnévragozás
4.1.1.1. Határozatlan ragozás
4.1.1.2. Határozott ragozás
4.1.1.3. Birtokos személyragozás
4.1.2. A melléknevek
4.1.3. A névmások
4.2. Az igék
4.2.1. Az igeragozás
4.2.1.1. Határozatlan (alanyi) ragozás
4.2.1.2. Határozott (tárgyas) ragozás
4.2.1.3. Tagadó ragozás
4.2.1.4. A névszók predikatív ragozása
4.2.2. Laza szerkesztésmód, felcserélhető toldalékok.
4.2.3. Összefoglalás: a mordvin nyelv toldalékolásának sajátosságai
4.3. Az igenevek
5. Mondattan: a szintagmák és a szintaxis
5.1. A szintagma szintje
5.1.1. A névszói szintagma
5.1.2. Az igei szintagma
5.1.3. A határozós (adverbiális) szerkezet
5.2. A mondat szintje
5.2.1. Az egyszerű mondat
5.2.1.1. A mondat fő részei
5.2.1.2. A tárgyas szerkezet
5.2.1.3. A szintaktikai viszonyok szerveződése
5.2.2. Az igeneves szerkezetek
5.2.3. Az összetett mondat
6. A szókincs rétegződése és eredete
6.1. Ősi szókészlet
6.1.1. Uráli eredetű (PU) réteg
6.1.2. Finnugor eredetű (FU) réteg
6.1.3. Finn-permi eredetű (FP) réteg
6.1.4. Finn-volgai eredetű (FV) réteg
6.1.5. Volgai eredetű szavak
6.2. Jövevényszavak
6.2.1. Indoeurópai / árja (iráni) jövevényszavak
6.2.2. Balti jövevényszavak
6.2.3. Török jövevényszavak
6.2.3.1. Bolgár-török (csuvas)
6.2.3.2. Tatár
6.2.4. Orosz jövevényszavak
6.2.5. Vándorszavak
6.2.6. Ismeretlen eredetű szavak
6.3. Mordvin névtan
6.3.1. Személynevek
6.3.2. Helynevek
6.4. Szóalkotás
6.4.1. Képzett szavak
6.4.2. Szóösszetételek
6.4.3. Szóteremtés, affektív szavak
6.4.4. Neologizmusok
7. Utószó: a mordvin nép és nyelv jövője
Irodalom
A betűk hangértéke
A rövidítések feloldása
Előszó
Részletesen itt nem kívánok foglalkozni a mordvin nyelv másfél
évszázados kutatásának történetével. Csak jelzésképpen említem a
legfontosabb mozzanatokat, amelyeknek jóvoltából egyrészt a nyelvi
anyag összegyűjtésére és nyelvtörténeti kérdések tisztázására került
sor. Első helyen a finn Heikki Paasonen (1865-1919) gyűjtő és kutató
tevékenységét kell említenünk. A terepmunka mellett mordvin
anyanyelvűek között talált néhány olyan személyt, akik gyűjtőútja
végeztével, az ő irányítása mellett folytatták a munkát. A mordvin
anyanyelvű kutatók közül kiemelkedik M. Je. Jevszevjev (1864- 1931).
Hozzá fűződik többek között az erza irodalmi nyelv kialakítása az
1920-as években. Nyelvtörténeti kérdésekkel az orosz anyanyelvű
kutatók között D. V. Bubrih (1890-1949) és B. A. Szerebrennyikov
(1915-1989) foglalkoztak jelentős monográfiáikban. A forradalom után a
mordvin anyanyelvű kutatók is bekapcsolódtak a munkába, és főként az
irodalmi nyelvek (erza és moksa) kimunkálását és anyanyelvjárásuk
részletes leírását tűzték ki célul. A teljesség igénye nélkül
említendő például M. Ny. Koljagyonkov (1896-1967), A. P. Feoktyisztov
(1928-2004), G. I. Jermuskin (1932-2010), D. V. Cigankin (1925), M. V.
Moszin (1940), Ny. Sz. Aljamkin (1947) és O. Je. Poljakov (1953) neve.
A finn kutatók közül Paasonen munkáinak kiadását, szógyűjtésének
gondozását Paavo Ravila (1902-1974) indította el, és a hatalmas
nyelvjárási szótárt Martti Kahla (1928) adta ki, nyelvtörténeti,
főként etimológiai és hangtani kutatásait pedig Erkki Itkonen
(1913-1992) teljesítette ki. Raija Bartens is (1933) írt egy részletes
nyelvtörténeti összefoglalót, főként Erkki Itkonen előadásai és
munkássága alapján.
Az 1917-es októberi forradalom után Mordvinföld gyakorlatilag zárt
terület lett, külföldi kutatók nemigen juthattak oda. A háborúk
egyébként paradox módon járultak hozzá a magyarországi mordvin nyelvi
kutatásokhoz: a mordvin anyanyelvű hadifoglyok biztosítottak kutatási
lehetőséget Klemm Antal (1883-1963), majd Juhász Jenő (1883-1960)
számára. Magyarországon korábban egyébként csak néhányan vették a
bátorságot, hogy mordvin nyelvészeti kérdésekhez nyúljanak. E hiányt
pótolandó a mordvin (erza / moksa) az utóbbi időben Magyarországon is
közkedvelt kutatási téma lett: Rédei Károly (1932-2008) és Zaicz Gábor
(1944) etimológiai, Mészáros Edit (1958) szóképzési és lexikográfiai,
valamint Maticsák Sándor (1965) helynévtani kutatásait kell említenem.
Az 1962-63. tanévben Helsinkiben én is hallgathattam Erkki Itkonen
professzor előadásait, és őt - Raija Bartenshez hasonlóan -
mesteremnek tartom. Ő irányította figyelmemet a mássalhangzó-rendszer
és a tárgyas ragozás tisztázásának fontosságára. Monográfiáimmal
kapcsolatban természetesen bele kellett dolgoznom magam a mordvin
leíró és történeti nyelvészet csaknem minden lényeges kérdésébe. Nagy
segítséget és élményt jelentett nekem, hogy Paasonen után száz évvel
néhány rövidebb mordvinföldi tanulmányútra nekem is alkalmam nyílt.
Biztosan nem mindenkinek fog tetszeni, ám jelen tankönyvben főleg
saját kutatásaim során kialakult véleményemet vetem papírra. Mások
nézeteit természetesen megemlítem, de vitatkozni a könyv jellege és a
helyhiány miatt csak ritkán fogok. (Munkásságom legfőbb viszonyítási
pontjai Keresztes 1986, 1987, 1990, 1995 és 1999.)
Köszönetet szeretnék mondani tanítványomnak, Maticsák Sándornak, aki
könyvem lektoraként sok hasznos tanáccsal segítette e munka megjelenését.
A DE Kiadónak ugyancsak köszönettel tartozom, hogy könyvemet kiadási
tervébe véve megjelentette.
Debrecen, 2011 ősze
a szerző