Bevezetés

Kiadványunk a Fertő-táj és a Hanság határon átnyúló vidékén, osztrák-magyar együttműködésben végzett, több éves tájkutatás azon eredményeit adja közre, amelyek széles publikum érdeklődésére tarthatnak számot. A szakembereken túl a térség lakosai, gazdálkodói és döntéshozói számára is hasznos információkat kívánunk nyújtani. Reményeink szerint e kiadvány segíti majd a további tudományos és tervező munkát, valamint a részvétel alapú térségi tervezést és ennek előfeltételeként a kommunikációt a helyi szereplők és a kutató, tervező szakemberek között.

Kutatásaink középpontjában a fenntartható fejlődés koncepció áll, célunk ezáltal Európa ezen unikális táján a környezeti, a társadalmi és a gazdasági érdekek harmonizációja. A térség jelentős része többrétű természeti és kulturális örökségvédelmi oltalom alatt áll. Nemzeti parkok, Ramsari területek, bioszféra rezervátumok, Natura 2000 területek és világörökségként elismert kultúrtáj található itt mind a magyarországi, mind az ausztriai oldalon, ami bizonyság a táj természeti és kulturális értékeinek gazdagságára. Ebből és határon átnyúló helyzetéből, valamint a különböző használati igényekből adódóan azonban számos, esetenként ellentétes érdek jelenik meg a térségben. Így az értékek és az egyedi tájkarakter védelme miatt is különösen fontos az érdekek harmonizációja, a meglévő természeti és kulturális örökségre, a táj jellegére épülő, organikus fejlődés megvalósítása. Mindehhez az elmúlt években végzett tájkutatási projektjeink a táj egyediségének, specifikus adottságainak és a térségi identitás fő vonásainak feltárása révén járulnak hozzá.

A 2007-ben kezdődött osztrák-magyar együttműködést több önálló nemzeti projekt előzte meg. Elsőként említendő a "Táj- és természetvédelmi tervezés módszertani kidolgozása" című, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által támogatott projekt keretében készített "Modellterv a Fertő-Hanság medencére" (Konkoly-Gyuró et al. 2007.) című tájtervezés-módszertani kutatás. Ezzel párhuzamosan végeztek kutatómunkát Ausztriában a "Neusiedlersee Bioszféra Rezervátum újjáalakítása" című projektben, amelyben az UNESCO MAB (Ember és Bioszféra) programjának új vezérelveit rögzítő, 1995-ben született Sevilla Stratégiának megfelelő új típusú bioszférapark kialakításának lehetőségét vizsgálták. (Wrbka et al. 2009). A Sevilla Stratégia, amely a természetvédelmi politika egyik legújabb eszköze, a bioszféra parkokat a fenntartható fejlődés mintaterületeinek tekinti, ahol a természeti és kulturális örökség fennmaradása a helyi szereplők tevékenységének, főként a helyi gazdálkodók és a helyi hatóságok, valamint a szakmai szervezetek együttműködésének eredménye.

Az osztrák bioszféra rezervátum kutatásához kapcsolódott két bilaterális projekt, amelyet az Osztrák-Magyar Akció Alapítvány (OMAA) támogatott. Ennek köszönhetően 2007-től kezdődően határon átnyúlóan kibővítettük a vizsgálati területet a Fertő tó magyar oldalára és a Hanság-medencére és kutatás módszertani fejlesztést is végeztünk. (Konkoly-Gyuró et al. 2008). A kutatás egy jelenleg is folyó osztrák projekttel folytatódott, amelynek címe: "Biodiverzitás és ökoszisztéma szolgáltatások, mint az újjáalakított Fertő tó bioszféra rezervátum fenntartható megvalósításának tudományos alapjai" (BIOSERV}. Ebben a tájelemzési módszertan továbbfejlesztésével együtt határon átnyúló tájkarakter meghatározást végeztünk.

Jelen kiadványunk a lehatárolt tájkarakter típusokat mutatja be az említett kutatásokra támaszkodva. A tájkarakter feltárás és leírás olyan téregységeket mutat be, amelyek sajátosságaik révén a fejlesztési és védelmi stratégiák adekvát célterületei. Minthogy a térség számos, különböző védettség alá eső területet hordoz, nyilvánvaló, hogy az ezekre vonatkozó olykor ellentmondásos célkitűzések hátráltathatják a hatékony tájhasználat tervezést és a gyakorlati természetvédelmi tevékenységet. Így a tájkarakter területek és a hozzájuk rendelt információk a döntéshozás alátámasztásának előfeltételeiként is tekinthetők, mert lehetővé teszik a különböző tájhasználat és tájgazdálkodási igények területi és tematikus szétválasztását és kezelését.