Bevezetés

A "Matematikai fizika módszerei" tárgynak kettős célja van. Elsősorban megalapozza a későbbi "Elektrodinamika", "Kvantummechanika" és "Statisztikus fizika" tárgyakat, valamint más, különböző tanszékek által oktatott elméleti tárgyakat. Ezért minden témát, mint például a parciális differenciálegyenleteket minden típusát, valamint a speciális függvényeket (Bessel- Csebisev-Hermit-, Legendre- és Lagerr-függvények) ilyen szemszögből tárgyaljuk.

Másodsorban a tárgy tanulmányozása során a diákok számára lehetőség nyílik arra, hogy a matematikai átalakítások terén nagy tapasztalatra tegyenek szert.

A tantárgy tanulmányozása jelentősen hozzájárul az absztrakciós képességek fejlesztéséhez. A húr rezgési egyenletének előállítása során kiemelt hangsúlyt kapnak az egyenlet előállításának feltételei, amelyek egyben a megoldás alkalmazhatóságát korlátozzák. Hasonló előfeltételek még jelentőseben korlátozzák a hővezetés egyenletének alkalmazhatóságát.

A tantárgy előadása során hangsúlyozzuk az ukrán tudósok eredményeit az elméleti fizika és a rokon tudományok terén. M.V. Osztrogradszkij ukrán származású világszerte ismert matematikus a harkovi kormányzóságban született és a harkovi egyetemen tanult, csak azután költözött Szentpétervárra. Itt a későbbiekben a pedagógia intézet igazgatója lett.

A rugalmas pálcák rezgéseinek tanulmányozásakor megemlítjük az egyenlet általánosítását és ezzel együtt a szilárdságtan és annak ismert szakembere, Sz.P. Timosenko.

A reziduumelmélet tanulmányozásakor Szohockij képleteit is alkalmazzuk, aki a kijevi egyetem végzőse volt.

A tanterv két zárthelyi dolgozatot ír elő. A feladatok a csatolt példatárból kerülnek ki (lásd Feladatok a gyakorlati foglakozásokhoz), de ezeket nem oldjuk meg a gyakorlati foglakozásokon.