CÍMLAP
Rosta Miklós
Innováció, adaptáció és imitáció
TARTALOM, FÜLSZÖVEG
Tartalom
Ábrák jegyzéke
Táblázatok jegyzéke
Köszönetnyilvánítás
I. BEVEZETÉS
1. A tanulmány célkitűzései és relevanciája
2. A tanulmány felépítése
3. A szerző tudományos szemléletmódja
II. KUTATÁSI KÉRDÉSEK ÉS HIPOTÉZISEK
III. AZ ÚJ KÖZSZOLGÁLATI MENEDZSMENT-IRÁNYZAT BEMUTATÁSA
1. Az NPM szemléletmódja
2. Az NPM közgazdaságtudományi gyökerei
3. Az NPM céljai
4. Az NPM eszközrendszere
5. Az NPM kritikája
6. Összegzés
IV. AZ NPM INTÉZMÉNYI MEGHATÁROZOTTSÁGÁNAK MODELLJE
1. A modell elméleti megalapozottsága
2. Első blokk, informális intézmények
3. Második blokk, formális intézmények
4. A siker mérése - eredményváltozó
V. STATISZTIKAI VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI
1. Főkomponens-elemzés: informális intézmények
2. Főkomponens-elemzés: formális intézmények
3. Az NPM intézményi meghatározottságának modellje
VI. VÁLASZ A KUTATÁS KÉRDÉSEIRE
VII. FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK ÉS ÖSSZEGZÉS
VIII. TOVÁBBI KUTATÁSI LEHETŐSÉGEK ÉS MÓDSZERTANI JAVASLATOK
1. Első javaslat
2. Második javaslat
3. Harmadik javaslat
4. Negyedik javaslat
5. Ötödik javaslat
6. Hatodik javaslat
IX. IRODALOMJEGYZÉK
X. MELLÉKLETEK
1. melléklet Az informális intézmények főkomponensében megjelenő proxyváltozók standardizált értékei, országonként
2. melléklet Az informális intézmények főkomponensében megjelenő proxyváltozók standardizált értékei, országonként, grafikonokkal
3. melléklet Az informális és formális intézmények főkomponensébe bekerült proxyváltozók közötti pearson-féle korreláció
4. melléklet Az egyes országok NPM-reformjainak sikerét mérő mutatószám megalkotásához felhasznált szakirodalom, országonként
5. melléklet A WVS és az EVS felméréseinek időpontjai a vizsgálatba bevont 31 ország esetében
6. melléklet Hofstede kulturális változóinak magyarázata
Fülszöveg
Az Új Közszolgálati Menedzsment (NPM) az elmúlt harminc évben megvalósult közmenedzsmentreformok áttekintése után egyértelműen az uralkodó reform-irányzatnak tekinthető. A nemzetközi szervezetek, így többek között az OECD és az Európai Unió, teljes mellszélességgel támogatták az NPM reformok bevezetését, e kísérletek többsége azonban fájdalmas kudarccal végződött. Mára világossá vált, hogy az NPM nem csodaszer, de kevés tudományos igényű elemzés született arról, hogy mitől is függ az NPM reformok sikere. A szerző jelen könyvében e kérdés megválaszolására vállalkozik. Az új intézményi közgazdaságtan elméleteit felhasználva rávilágít az irányzat intézményi meghatározottságára. A kérdés a gyakorlati szakemberek és a politikusok számára is releváns, hiszen a közmenedzsment reformok sikeres megvalósítása az ő döntéseiken is múlik, ezért nem mindegy, hogy milyen tényezőket vesznek figyelembe ezek meghozatala során. A szerző arra a következtetésre jut a könyvben feltárt összefüggések alapján, hogy a társadalom tagjai által követett normarendszer és a kultúra befolyásolja leginkább az NPM reformok bevezetésének sikerességét. A könyv egyik fő üzenete, hogy a magyar társadalomtól eltérő kultúrával, tradíciókkal és hagyományokkal rendelkező országokban sikeresen alkalmazott közmenedzsment reformok másolása nagy valószínűséggel kudarccal végződne hazánkban.