Előszó

Egy kutatás története gyakran lényeges tartalommal egészítheti ki a tudományos elemzéseket. A 2009-es (részben 2010-es) elitfelvétel-sorozat egy közel két évtizeddel korábban kezdődött kutatási program aktuális állomása. A 19. és 20. századi elitek összetételét, változásait, társadalmi jellemzőit, hatalmi és egyéb pozícióit tekintélyes társadalomtudományi érdeklődés kísérte, amelynek irányairól és produktumairól kötetünkben Szabari Vera és Kristóf Luca tanulmányai számolnak be. Az elit a politikai rendszerváltást közvetlenül megelőző évektől kezdődően kitüntetett figyelmet kapott. Az új korszak hatalmi viszonyait, politikai és kulturális intézményeit uraló, a gazdaságot tulajdonosként vagy vezető menedzserként működtető társadalmi csoportokról több száz publikáció született.

Kötetünk adatfelvételei egy 1992/93-ban Szelényi Iván és Donald Treiman vezetésével készített, hat országra (Magyarország, Cseh Köztársaság, Szlovákia, Oroszország, Bulgária és Lengyelország) kiterjedő, kérdőíves módszerrel készített kutatás hazai folytatásai. A Szelényi-Treiman-féle Social Stratification In Eastern Europe After 1989 című projekt hat országban általános népességmintával és elitmintákkal is készített felvételeket. A nemzetközi összehasonlító elemzés során az elitbe tartozókat, az azonosíthatóság és összehasonlíthatóság miatt, pozícióik szerint választották ki. Az elit pozíciók alapján történő meghatározása maradt az 1992/1993 utáni adatfelvételeink mintavételeinek a vezérelve, amelyet csak a kulturális elithez tartozók esetében módosítottunk, illetve egészítettünk ki a hírnév alapján történő kiválasztással. Az 1992/1993-as kutatás során megkerestük az 1988-ban, tehát a rendszerváltás előtti utolsó "tisztán" pártállami évben elit- pozícióban levőket. Az elkészült elitfelvételek tehát huszonegy éves idősorokat rögzítenek, ami nemzetközileg is páratlan elemzésekre ad alkalmat.

Elitkutatásaink során az 1992/1993-as kutatás módszerét követtük, amikor a gazdaság, a politika és a kultúra meghatározó személyiségeivel készítettünk kérdőíves interjúkat. Nem az elitkutatások fogalmai szerint "uralkodó" vagy "kormányzó" elitnek tekinthető, egyetlen társadalmi csoport megtalálására és leírására törekedtünk. Az ezredforduló előtti és utáni évtizedben a hatalmi és kormányzati viszonyok gyakran és radikálisan változtak. Logikusabbnak tartottuk ezért azoknak a megkérdezését, akik közül a legnagyobb valószínűséggel kerülhet ki egy adott korszak uralkodó elitje, és akik egyébként is a politika, a gazdaság és kultúra elitjéhez tartoznak.

1992/1993-at követően három időpontban volt lehetőségünk arra, hogy az elit tagjaival kérdőíves felvételt szervezzünk. 1997-ben a gazdasági elittel, 2001-ben az elit mind a három csoportjával készült kérdőíves felvétel, míg 2009/2010-ben nyolc elitfelvételre is sor került. A gazdasági, kulturális és politikai elit mellett a magyarországi kisebbségek (német, cigány, szlovák és román) elitjei, illetve a romániai és a szlovákiai magyar kisebbség gazdasági és kulturális elitjei kerültek a vizsgálatunkba.

...