
CÍMLAP
Komáromi Csipkés György
A magyar nyelv magyarázata
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
A magyar nyelv magyarázata
A szerző ajánlása a nemes és nemzetes férfiúnak, Kémeri Látrán Boldizsár úrnak
Előszó az Olvasóhoz
A könyvek fejezeteinek mutatója
Bevezetés. A magyar nyelv természetéről általában és betűiről
Első könyv. A névszóról
Második könyv. Az igékről
Harmadik könyv. A partikulákról
Jegyzetek
Források
Felhasznált irodalom
Előszó
A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadásában immár a negyedik korai magyar
grammatika jelenik meg. Sylvester János (1539/1989), Szenczi Molnár Albert
(1610/2004) és Pereszlényi Pál (1682/2006) után Komáromi Csipkés György
munkáját is magyar fordításban veheti kézbe az olvasó. A két másik 17.
századi munkához hasonlóan ezt is két nyelven tesszük közzé: a fordítás
mellett ott áll a grammatika fakszimiléje is.
Komáromi Csipkés Györgyöt elsősorban nagyhatású teológusként,
bibliafordítóként, a debreceni kollégium tudós tanáraként tartjuk számon.
Pedig fontos grammatikusi működése is: magyar grammatikájával egyidőben írt
egy héber nyelvtant is (erről alább lesz szó), 1664-ben pedig egy alapfokú
angol nyelvkönyvet, ami az első, magyar szerző által írt angol nyelvtan.
Az Anglicvm Spicilegiummal az angol és a magyar református egyház közötti
kapcsolatokat kívánta erősíteni, címe szerint ez a munka is "az angol nyelv
és írás megtanulásához, olvasásához és megértéséhez" kívánt segítséget
adni. Hegedűs József (1992-1998) megállapítása szerint azonban Komáromi
angoltudása hiányos volt, az alig 50 oldalas munka pedig túl rövid,
tévedésekkel teli, nem a lényegi vonásokat tárgyalta, így valódi
nyelvtanításra kevéssé volt alkalmas.
Komáromi magyar nyelvtana, a Hungaria Illustrata kevés figyelmet kapott
eddig. Grammatikairodalmunkban nincs folytatása, a kutatásból is kiesett,
a róla szóló szakirodalom is kevés. A XIX. században Toldy Ferenc (1864)
és Imre Sándor (1865) rövid értékelése után Jancsó Benedek elemezte
részletesen. A mai kor olvasói pedig a fogyatkozó latintudás miatt szinte
kizárólag Szathmári István alapvető nyelvtudomány-történeti munkájából
(1968) tájékozódhatnak. A feldolgozatlanság egyik oka feltehetően az, hogy
a Hungaria Illustrata zavarba ejtően más, mint a többi korai grammatika,
például a névragozási rendszer leírásában, az igék felosztásában, az
igeragozási paradigmákban. Nem is annyira a végeredmény tér el, mint
inkább az oda vezető út, a meghatározás teljesen más kiindulású (olykor
meghökkentően modern) elvei. Komáromi grammatikája igazából elvei és
módszerei miatt figyelemre méltó.