Bevezető

A szerző, Kövesdi Pál életéről keveset tudunk. Mivel élete és tevékenysége összeforrott az evangélikus egyházzal, a legtöbb adatot a dunántúli egyházkerület történetét feldolgozó munkákból ismerjük (összefoglalóan Legény 1944). Ezek szerint Kövesdi valószínűleg Komáromban született, Wittenbergben járt egyetemre, 1656-ban ott jelent meg teológiai értekezése Disputatio theologica de orali manducatione címmel. Utána feltehetőleg Eperjesen élt. 1659- ben a Vitnyédi István előterjesztésére egy évvel azelőtt létrehozott soproni magyar líceum (ma: Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium) első rektorának hívták meg. Az alapítás idejéből fennmaradt tantervben az oktatás céljaként a magyar nyelvvel párosuló latinitást jelölték meg (ezért tilalmazták az iskolában a német nyelvet). Tankönyvként az alsó osztályban Donatus nyelvtanát írták elő, a felsőben pedig Comenius Orbis Sensualium Pictusát magyar interpretációval. (Tudjuk, hogy Comenius könyvei már 1643-tól elterjedt tankönyvek voltak, Orbis Pictusát meg éppenséggel magyar iskolák számára írta Sárospatakon.) A tantervi beosztás tartalmaz adatokat arról is, hogy a magyar nyelvet használták a fordításnál, a magyarázatoknál, és magyar-latin stílusgyakorlatokat tartottak. Kövesdi az akkor még kéziratban levő grammatikát tehát valószínűleg az iskolába járó, nem magyar anyanyelvű diákok tanítására használhatta.

A Wesselényi-féle összeesküvés után megtorlásként az ellenreformáció 1674-ben bezáratta az evangélikusok iskoláit, és csak 1682-ben nyithatták meg újra a soproni líceumot. Bár Kövesdi egyházi tevékenységét folytatta ekkor is, az újra megnyitott iskolában már nem taníthatott, mert abban az évben meghalt.

Míg Kövesdi életéről alig vannak ismereteink, grammatikáját számon tartja a tudománytörténet. Az először 1686-ban megjelent Elementa Linguae Hungaricae (A magyar nyelv alapjai) című rövid, 43 oldalas munka a hagyományos grammatikák beosztását követve kurta hangtani-helyesírási részből, a névszóragozást, a birtokos személyjelezést, az igeragozást, a latin elöljárók magyar megfelelőit tartalmazó alaktanból; az egyeztetésre és a vonzatokra épített mondattanból áll.

...

Kövesdi grammatikája tehát nem tudományos értéke miatt jelentős, mint Szenczié, nem is alapossága és praktikussága miatt, mint Pereszlényié, vagy eredeti ötletei miatt, mint Komáromié. Viszont élő és provinciális nyelvhasználatot tükröző alsó fokú iskolai grammatikaként érdekes betekintést ad az iskolamestereknek a magyar nyelv tanításával és magyarázatával vívott napi küzdelmeibe.

...