Előszó

...

A voltaképeni nyomdatörténetben a nyomda keletkezésének és XVI. s XVII. századbeli fejlődésének történetét dolgoztam ki nagyobb részletességgel. A XVIII. és XIX. század kidolgozása vázlatosabb. Magyarázata eljárásomnak az, hogy a XVIII. század elejétől kezdve a levéltári adatok mind bővebben állnak rendelkezésre, a rájok való utalással pótolhattam a részletezést, melynek a megelőző korok tárgyalásából nem volt szabad hiányoznia. Ott igen sokszor föltevésekkel kellett dolgoznom, melyeknek megokolását nem mellőzhettem el. A címlapmásokat úgy válogattam össze a XVI. és XVII. század debreceni nyomtatványai közül, hogy egyrészt a nyomdai kiállítás, betűtípusok változásait is feltüntessék, másrészt, hogy lehetőleg olyan nyomtatványok címlapjai legyenek, melyek eddig hasonmásban nem jelentek meg.

A nyomdatörténet folyamatosságát olykor-olykor félbe kellett volna szakítanom valamely felvetődő vitás kérdés tisztázásával, vagy a forrásaimnál talált téves adat helyreigazításával. Hogy ezt elkerüljem, az ilyeneket jegyzetben tettem meg. A jegyzeteket nem a lap aljára, - mert ez vétség a könyv külső szépsége ellen - hanem a nyomdatörténet függelékéül külön nyomattam. Hogy adataim ellenőrizhetők legyenek, a források jegyzékét is közlöm.

Ennyit a munka céljáról és beosztásáról.

Előszónak szánt soraimat nem zárhatom be mással, mint őszinte hálám kifejezésével e nemes város első polgára, Kovács József polgármester úr, a városi tanács és a nyomdai felügyelő-bizottság tagjai iránt, amiért a városi vezetőség ősi tradícióinak, a kultúra haladását mindig szemmel kísérő és értékelni tudó kulturális érzékének megfelelően a városi nyomda nevezetes jubileumát a nyomda történetének megíratásával kívánták megörökíteni s hogy e munka elvégzésének nehéz, de egyben díszt hozó feladatával engem tüntettek ki. Kötelességem egyszersmind hálával emlékeznem meg arról a buzgóságról, melyet a nyomda jelenlegi művezetője, a régi híres debreceni nyomtatók, Hoffhalter Rafael, Rheda Péter, Rosnyai János, Csáthy György méltó utódja, Keresztessy István úr e munka létrejövetele érdekében kifejtett s arról az ügybuzgó fáradozásról, mellyel e könyvnek a debreceni városi nyomda nagy múltjához illő díszes nyomdai kiállításáról gondoskodott.

A nemes város áldozatkészsége, melynek e munka létrejöttét köszönheti, bizonysága annak, hogy elevenen lüktet Debrecenben az a szellem, mely egykor naggyá tette e várost, mely jövendő nagyrahivatottságának biztos záloga s mely ez alkalommal is ily szép jelét adta kulturtörekvésének, midőn minden frázisnál többet érő cselekedettel tette magáévá tudós Köleséri Sámuel szép mondását, hirdetvén vele egyszersmind a saját maga dicsőségét:

"A könyvnyomtató betűk, noha némák, de mégis hangossabban kiálthatnak az Isten népének füleiben a leghangossabban kiáltó tanítóknál".

Debrecenben, 1911 március havában.
Dr. Csűrös Ferenc.