Fülszöveg

1991. március 9-10-én "nagy érdeklődéssel kísért tudományos konferenciát rendezett a Bibó István Szakkollégium a Kossuth Klubban. Neves társadalomtudósok fejtették ki véleményüket arról, hogy hol is a polgári engedetlenség helye az alkotmányos demokráciákban" - írja a Népszabadság tudósítója a rendezvényről (1991. III. 11.). Bálint B. András a Magyar Nemzet vezércikkében úgy fogalmaz, hogy a vita "egyik alapvető gondolata az volt, hogy a polgári engedetlenség joga az egyént, illetőleg a kisebbséget védi a többségi elnyomással szemben" (1991. III. 12.). Payer Imre, a Kurír munkatársa kiemeli, hogy "bár a cím nyomán mindenkinek a taxisblokád jutott eszébe, bevezetőjében Bence György filozófus sietett kijelenteni: az előadások általánosabb síkon mutatják be a kérdést" (1991. III. 10.). Bence Györggyel - a konferencia és A polgári engedetlenség jogfilozófiai alapjai szekció nyitó előadójával - készített rövid interjút a TV-Híradó (1991. III. 9.), míg előadásának rövidített szövegét a Magyar Narancs közölte (1991. III. 21.).

A Beszélő egy egész oldalt szentelt arra, hogy Krokovay Zsoltnak, a konferencia "egyik legszínvonalasabb" előadójának gondolatait idézze (1991. III. 16.). A tanácskozás első napján a Magyar Hírlap azzal lepte meg olvasóit, hogy Tamás Gáspár Miklós előadásának rövidített szövegét közölte, ezzel köszöntve a másfél napos tudományos ülés résztvevőit (1991. III. 9.). Krokovay Zsolt és Tamás Gáspár Miklós előadásának ismertetésére a Népszabadság és a Kurír már említett írása is kitért. Utóbbi említést tesz még Ludassy Máriáról és Huoranszki Ferencről, akik "a morál és a politikai törvénykezés viszonyait elemezték történelmi távlatokban". A második szekció - Engedetlenségi mozgalmak és ideológiájuk - előadásairól és érdekes vitájáról e kötetben olvashat először a Tisztelt Olvasó, bár a TV-nézők a március 10-i Napzárta adásában hallhatták már ebből a szekcióból Bozóki Andrást. Ő, Huoranszki Ferenc és Györgyi Kálmán volt ugyanis a vendége az ülésszak kapcsán megrendezett stúdióbeszélgetésnek, ahol a szociológus-politológus, a filozófus és a büntetőjogász fejtette ki véleményét a polgári engedetlenségről.