CÍMLAP
Csapody Tamás
Ámokfutás a NATO-ba
TARTALOM, FÜLSZÖVEG
Tartalom
Előszó
I. FEJEZET: ÉRVEK MAGYARORSZÁG NATO-CSATLAKOZÁSA ELLEN
Érvek Magyarország NATO-csatlakozása ellen
II. FEJEZET: "KITŐL KELL AZ ORSZÁGOT MEGVÉDENI?"
Európa átfogó biztonsága
Honi önvédelem és a NATO-fantom
Kisebb hadsereg, kisebb veszély
Korszerű-e az antimilitarizmus?
Ballag a katona
"Kitől kell az országot megvédeni?"
Kié itt a tét?
Taszári egyenleg, kérdőjelekkel
Love me Táborfalva
Jegyváltás Noé bárkájára
Táboron innen és táboron túl
A modern háborúk
A fegyverkezés tíz főbűne
III. FEJEZET: FELTÉTLENÜL
Az atomfegyverkezés etimológiája
Az általános atomcsend buktatói
"Illegális" atomstratégiák
Feltétlenül
Atomfegyverterhes Magyarországot!
IV. FEJEZET: HAGYJÁLLÓGVA, NATO
Apokalipszis most
A másodosztályú NATO-tagságról
Kell-e Magyarországnak a NATO?
NATO-csapás
Prioritásvesztés
Az osztrák semlegesség
Biztonságos semlegesség
A NATO és a hátizsák
Hagyjállógva, NATO
V. FEJEZET: KEVESEK KÉTELYE
NATO - demokrácia
Kevesek kételye
Alternatívok és az értelmiség
Béke poraira
Diagnózis és prognózis Magyarország NATO-tagságával kapcsolatban
Civilizált kontrollt!
Diszkvalifikáló kategóriák
Egy Hegyi-beszéd tévedései
Egyes civil szervezetek érvei a NATO-tagság ellen
A NATO-tagság ellenzői
VI. FEJEZET: DÍSZTÁRCSÁK ÉS LÖKHÁRÍTÓK
Dísztárcsák és lökhárítók
Belépni vagy kívül maradni
Népszavazás és demokrácia
A magyar demokrácia mítosza
A népfelség jogai
Egy népszavazási kísérlet jogszerűsége
NATO-népszavazási forgatókönyvek
Süket pártbeszédek
Népszavaztatás
Tájékoztatás vagy propaganda?
VII. FEJEZET: ÁMOKFUTÁS A NATO-BA
Ámokfutás a NATO-ba
Summary
Fülszöveg
A kötet íróit egy máig megfejthetetlen rejtély inspirálta, hogy nem
tudtak és máig sem tudnak kézenfekvő választ adni arra a kérdésre: mi
szükség van Magyarország katonai szövetségbe lépésére a hidegháborús
korszak végén, amikor sehonnan sem fenyegeti az országot katonai
támadás veszélye? Olyan kötetet tart a kezében a kedves olvasó, amely
a szerzőpáros e témakörben megjelent vagy kiadásra szánt írásait,
publicisztikáit, interjúit, tanulmányait tartalmazza. Az érvek olykor
ismétlődnek, a fejezetek nem pontosan illeszkednek, de az írásokat a
szerzők nem akarták kiragadni a csatlakozás politikai folyamatából.
Gyakori ismétlésük annak köszönhető, hogy a társadalmi vita közönybe
fordult, a geopolitikai kérdéseket sikerült a kormánynak a
pártpolitikai propaganda szintjére süllyesztenie.
A kötetnek egyébként sem egy egységes érvrendszer kialakítása a célja,
hanem inkább azoknak a szempontoknak a felvillantása, amelyekből az
olvasó maga vonhatja le a következtetéseket. Az írások közvéleményformáló
célzattal születtek, sem nem irodalmi remekek, sem nem tudományos
szakvélemények. A kötet valószínűleg nem fogja megváltoztatni sem a
csatlakozni vágyó politikusok lelkesedő eltökéltségét, sem a társadalmi
apátiát, sem az értelmiség szembetűnő elzárkózását. Közreadása - korkép
gyanánt - talán mégis elegendő adalékot szolgáltat egy évezred végi