Bevezetés

A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadásában immár a hetedik korai magyar nyelvészeti mű jelenik meg. Sylvester János (1539/1989), Szenczi Molnár Albert (1610/2004), Pereszlényi Pál (1682/2006), Komáromi Csipkés György (1655/2008) grammatikája, Tsétsi János helyesírási munkája (1708/2009) és Kövesdi Pál iskolai nyelvtana (1686/2010) után Tótfalusi Kis Miklós Ratiocinatióját is magyar fordításban veheti kézbe az olvasó. Tótfalusi művét is két nyelven tesszük közzé: a fordítás mellett ott áll az eredeti kiadás fakszimiléje. Így most már a Corpvs Grammaticorvm latin nyelvű munkái mind olvashatók magyarul, felváltva Toldynak a maga idejében nagy jelentőségű, de mára elavult kiadását.

Tótfalusi Kis Miklós, a "szegény legényből" lett tudós nyomdász, "az édes hazának köteles szolgája" 1650-ben született Misztótfalu mezővárosban, a nagybányai, majd a nagyenyedi református kollégiumban tanult. Pápai Páriz Ferencnek, a későbbi szótárszerkesztőnek a biztatására 1680-tól Amszterdamban kitanulta a nyomdászatot, hogy a rossz állapotú magyar nyomdászaton segítsen, elsősorban a legfontosabb könyv, a Biblia kinyomtatásával, amely utoljára 1654-ben, Amszterdamban jelent meg (Jansonius-biblia). Tótfalusi hamarosan elismert és gazdag nyomdász lett.

Céljának megfelelően először a Zsoltárokat és az Újszövetséget adta ki, majd nekilátott a teljes Biblia újranyomtatásának. Hamar észrevette, hogy a Jansonius-féle kiadás helyesírási hibákkal, maga a fordítás pedig tévedésekkel és kihagyásokkal van tele. Így két kinti magyar teológushallgató, Kaposi Sámuel és Tsétsi János segítségével nekilátott a javításnak. (Tsétsi később Páriz Pápai Ferenc 1708-as latin-magyar szótárának mellékleteként maga is írt egy, Tótfalusi elveit követő helyesírási összefoglalót Observationes Orthographico-grammaticae címmel, lásd erről Korompay 2009.) A Károli-fordítás szövegének megváltoztatása nagy felháborodást keltett Erdélyben, így 1684-ben Tófeus Mihály akkori püspökhöz részletes, a javításokat indokló levelet írt (bár nem küldte el). Végül saját költségén jelentette meg 1685-ben az ún. "Aranyas Bibliát". 1689-ben hazatért Kolozsvárra és átvette a nyomda vezetését. A korabeli Erdélynek a kálvinista művelődési programot félretevő, bezárkózó és merev viszonyai közé azonban nem tudott beilleszkedni, egyre többször került konfliktusba a helyi előkelőségekkel, és a zaklatások nyomán hét év múlva testileg-lelkileg tönkremenve fejezte be életét. Kálváriáját maga mondja el Mentség című művében. Tótfalusi életét és munkásságát sokszor és alaposan feldolgozták. A feldolgozások azonban főleg irodalmi, művelődéstörténeti, egyháztörténeti és tipográfiai szempontúak voltak. Nyelvészek részéről a munkát elsősorban a helyesírás történetének és a nyelvi norma alakításának szempontjából elemezték (Kniezsa 1959, Szathmári 1968, Korompay 2003).

...