Tétel adatlapja

CÍMLAP

Kertész Árpád

Kertész József (1837-1895)

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

ELŐSZÓ AZ ELSŐ KIADÁSHOZ
ELŐSZÓ A MÁSODIK KIADÁSHOZ

NÉHAI LOVAG FALK ZSIGMOND ÉS RÁKOSI JENŐ VISSZAEMLÉKEZŐ SORAI KERTÉSZ JÓZSEFRŐL

BEVEZETÉS

I. KERTÉSZ JÓZSEF SZÁRMAZÁSA, IFJUKORA, NYOMDÁSZPÁLYÁJA A NYOMDA MEGALAPITÁSÁIG
II. CSALÁDALAPITÁS
III. A NYOMDA MEGALAPITÁSA
IV. A NYOMDA FELLENDÜLÉSE
V. NYOMDÁSZTESTÜLETI MŰKÖDÉS
VI. AZ UJ NYOMDA MEGALAPITÁSA
VII. KERTÉSZ JÓZSEF HALÁLA
VIII. KERTÉSZ JÓZSEF HALÁLÁTÓL NAPJAINKIG
IX. MELLÉKLETEK


Előszó

Kertész József életének és működésének vázolása a célja a következő lapoknak. Már több mint egy évtizede, hogy ez a gondolat agyamban megfogamzott: annak most, nyomdánk megalapitásának ötvenedik évfordulója alkalmával felelek meg.

Éreztem a feladat nehézségét. Nyomdánk könyveiben és levelezéseiben foglalt adatok sok tekintetben kiegészitésre szorultak, a mely kiegészitést sajnos, a rendelkezésemre álló művek, folyóiratok és a kartársak adatai sem tudták teljességében nyujtani. A főnehézséget az okozta, hogy minden a vállalatunkra vagy annak megalapitójára vonatkozó sor leirásánál az az önvád hangzott fülembe, hogy elfogult szemmel nézem az eseményeket s nagyobb fontosságot tulajdonitok nyomdánknak és annak multjának, mint a mellyel bir. Ez az oka, hogy igyekeztem teljesen kiküszöbölni minden érzelmi mozzanatot és igyekeztem a legnagyobb mértékben tárgyilagos lenni.

De könnyen érhet az a szemrehányás is, hogy tulságos részletességgel irtam le nyomdánk történetét. Nem tiltakozom ezen vád ellen; eredetileg nem is szándékoztam azt ilyen sok adat felsorolásával bőviteni. Azonban munkám folyamán, midőn a mult század 60-as éveinek nyomdászatáról már megjelent műveket tanulmányoztam, láttam, hogy milyen kis anyaggal rendelkezik az, aki az akkori idők hű képét óhajtja nyerni, miért is sok, esetleg lényegtelennek látszó adat felvételét sem tartottam feleslegesnek, hogy a nyomdánkra vonatkozó adatok közlésével hozzájáruljak a magyarországi nyomdászat történetének teljesebbé tételéhez.

...

Ha nemesen gondolkodó embereket, kik ugyan nem folyhattak be a lángész erejével a világ eseményeinek irányitásába, sem pedig tudományukkal a tudomány valamelyik szakát ki nem bővitették, hanem akik polgári foglalkozásukban tartós, nagy terjedelmü és jótékony működést folytattak, nemcsak azok ünneplik, a kik ismerték, hanem emlékük méltó arra, hogy az utókor részére megőriztessék: ugy megérdemli az a nemes férfiu is, kinek emlékének ezeket a lapokat szenteltem, hogy emléke maradandó legyen.

Budapesten, 1913 január havában.
KERTÉSZ ÁRPÁD


  
×