CÍMLAP
Hautzinger Gyula
A modern Nemzetőrségről - tények és gondolatok
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
ELŐSZÓ
FELHASZNÁLÓI GYORSÖSSZEGZÉS
BEVEZETÉS
MILÍCIA TÍPUSÚ SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON
A POLGÁR-KATONA MEGJELENÉSE A POLGÁRI TÁRSADALMAKBAN
HAZAI ELŐZMÉNYEK
AZ 1848-49-ES POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC NEMZETŐRSÉGE
Az 1848-as márciusi forradalom önvédelmi ereje
A felelős kormány intézkedései a Nemzetőrség országos megszervezésére
A Nemzetőrség a szerb zavargások idején és a szeptemberi honvédő harcokban
Nemzetőrség elnevezésű szervezetek 1848/49 és 1956 között
AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC NEMZETŐRSÉGE
A Nemzetőrség létrejöttének közvetlen előzményei - a Forradalmi Karhatalmi Bizottság
A Nemzetőrség megalakulása
A Nemzetőrség megszervezése, a Nemzetőrség Főparancsnoksága
A Nemzetőrség tevékenysége és megszűnése
A REGULÁRIS HADERŐKET SEGÍTŐ MÁS KATONAI- ÉS FÉLKATONAI SZERVEZETEK TEVÉKENYSÉGE MAGYARORSZÁGON A KIEGYEZÉS ÉS NAPJAINK KÖZÖTT
A népfelkelés intézménye
Félkatonai szervezetek a két világháború között és 1956 után
1848 ÉS 1956 NEMZETŐRSÉGEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA
1848/49 ÉS 1956 FORRADALMÁNAK ÉS SZABADSÁGHARCÁNAK ÉS AZOK NEMZETŐRSÉGEINEK ÜZENETEI A MÁNAK
NEMZETKÖZI KITEKINTÉS ÉS ÖSSZEHASONLÍTÁS
A MILÍCIÁKRÓL ÁLTALÁBAN
A KÖRNYEZŐ ÉS TÁVOLABBI ORSZÁGOK TERÜLETVÉDELMI FELADATAINAK MEGOLDÁSAI
A Magyarországgal határos országok területvédelmi megoldásai
Az Amerikai Egyesült Államok és néhány más, hazánkkal nem határos európai ország területvédelmi megoldásai
KÖVETKEZTETÉSEK
A JÖVŐ ÖNKÉNTESSÉG ALAPJÁN SZERVEZŐDŐ HADEREJE
HADERŐRENDSZEREK A TÁRSADALMAKBAN
A MAGYAR FEGYVERES ERŐK ÁTALAKÍTÁSÁNAK SZÜKSÉGSZERŰSÉGE
Nemzetközi hatások
Hazai ösztönző körülmények
NEMZETŐRSÉG MINT A TÁRSADALOM RÉSZE?
A haza védelme önkéntes alapon
Változtatások a törvényekben
Tájékoztató és felvilágosító munka
Társadalmi kapcsolatok
Tárcaközi viszonyrendszer
Juttatások, kedvezmények
TÁRSADALMI FOGADTATÁS - VISZONY AZ ÖNKÉNTES HADSEREGHEZ
A teljes önkéntességen alapuló hadsereggel kapcsolatban
A Nemzetőrséggel kapcsolatban
Következtetések
NEMZETŐRSÉG, MINT AZ ÚJ TÍPUSÚ TERÜLETVÉDELMI ERŐ?
A TERÜLETVÉDELEM, MINT VÉDELMI FELADAT AZ ORSZÁG BIZTONSÁGI RENDSZERÉBEN
A területvédelmi rendszer fejlődése Magyarországon
A jelenlegi helyzet
A NEMZETŐRSÉG, MINT A TERÜLETVÉDELEM LEHETSÉGES FEGYVERES EREJE
A Nemzetőrség lehetséges cél- és feladatrendszere
A Nemzetőrség lehetséges helye és szerepe az ország biztonsági rendszerében
Szervezete, vezetése, kialakítása, működtetése, létrehozásának ütemezése
Állomány, kiképzés, a feladatellátás lehetséges változata
Pénzügyi, logisztikai biztosítás
KAPCSOLAT A MAGYAR HONVÉDSÉGGEL
KAPCSOLAT A RENDVÉDELMI SZERVEZETEKKEL
Határőrség
Rendőrség
Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
KÖVETKEZTETÉSEK
ÖSSZEFOGLALÁS
IRODALOM
A TANULMÁNYBAN LEGGYAKRABBAN HASZNÁLT FOGALMAK
Előszó
A NATO tagsággal valamint az önkéntes haderő bevezetésével, a Magyar
Köztársaság minőségben új alapokra helyezte az ország védelmét. A
szerző könyvével, a címben jelzett területen a további folyamatokon
való gondolkodást segíti, mint írja: "a biztonság objektív vizsgálata
megérdemli a felvetés több nézőpontból történő megközelítését". A
tudományos vizsgálatokba egyetemünk is bekapcsolódott, mert fontos
szerepe van a védelem értékeihez való viszony orientálásában. Az
olvasó most, a szerzőnek e témakörben megvédett és publikálásra
átdolgozott értekezését tartja a kezében, amely szisztematikus,
sokrétű vizsgálata e tárgynak.
A hadtudományi értekezések is jelzik, hogy a védelem, de általában a
biztonság az emberi tudat egy hatalma. Komplex formájában azonban,
szükség esetén nemcsak a védelmi szektort érintő feladat, különösen
- méreteit tekintve - a kis országokban. Nyilvánvaló például, hogy a
védelem centrumának, a Magyar Honvédségnek a funkcióit megerősítené
a valós igényeknek megfelelő létszámú, békében építőmunkáját végző,
önkéntes tartalékos is. A törvényekben szabályozott és az államilag
finanszírozott védelmi szervek esetében, megítélésünk szerint csak a
kevésszámúság valamint a hatékonyság lehet a mértékadó. Anélkül, hogy
túlértékelnénk a biztonságunkat fenyegető faktorokat, utalnunk kell
arra, hogy jelentős hadtörténeti munkák hangsúlyozzák: a háborút már
a béke idején is el lehet veszíteni, gondolva itt a terrorizmusra,
a katasztrófákra és más természetű konfliktusokra való felkészülés
hiányát. Az Európai Uniós tagságunkkal szélesedik a közös biztonsági
és védelmi kultúrához való hozzájárulásunk szükségessége is. Az
európai együttműködés fontosságát erősíti, hogy a biztonság nem minden
régióban prioritás, a szükséglet felmerülése és az együttműködés
között nincs automatikus kapcsolat, a védelmi reflexek eltérőek
lehetnek. Európaiak vagyunk, ezen belül is kelet-közép európaiak,
annak minden történelmi, politikai, szellemi, szociális és
szociológiai örökségével. Úgy gondoljuk, hogy régiónkban a kultúra
biztonságának és a biztonság kultúrájának alapvető erkölcsi kérdéssé
kellene válni. Azok, akik a jövőt érintő kérdésekben döntenek,
vigyázniuk kell, nehogy a jövő, elfogult spekulációk drámájává váljon,
mint ez már a magyar történelemben többször megtörtént.
A Nemzetőrséggel kapcsolatos politikai döntéshozatali folyamat az
Országgyűlés által hozott 100/2001 számú határozat 2003. évi visszavonásával
zárult. Függetlenül a politikai valamint a gazdasági-pénzügyi és egyéb
meggondolásokra, utalnunk kell Henri Poincaré megfogalmazására, hogy a
tudomány érdekmentes. Ez vezetette a szerzőt a tények és gondolatok
közreadásában, segítve, mind a hallgatóinkat, mind a szélesebb körben
érdeklődőket a védelemmel kapcsolatos kérdések tanulmányozásában.
Budapest, 2005. január 10-én
Dr. Harai Dénes ezredes
Egyetemi tanár