
CÍMLAP
Móricz Zsigmond
Boldog világ
TARTALOM, ISMERTETŐ
Tartalom
A kóró és a kis madár
Kecskéék és a farkas
A török és a tehenek
Kistyuk arany bósája
A póruljárt farkas
Róka, meg a favágó
Medve, róka, meg az ember
Többet észszel, mint erővel
Galamb, réce, meg a lúd
A kis egér
Disznók az esőben
Szent a béke
A medve meg a móc
Róka koma doktorsága
Disznó, kutya, macska, egér
A repülő farkas
Kis malac meg a farkasok
A sok juh meséje
A csizmadia malaca
Nyulapó aranylakodalma
A fehér ló
A farkas a faluvégen
Koldus verebek
Iciri-piciri
Vadászkompánia
A róka és a tyuk
Farsang végén
A héja
A veréb
A bölcs róka
Ismertető
Móricz verses állatmeséi - gyermekgenerációk első olvasmányai - az író
bölcs, eleven humorú életszemléletét sugározzák. Igazi epikus világa
van a miniatűr állattörténeteknek, a versek szókincse, fordulatai a
népnyelv, a népmese ízeit, értékeit is közvetítik. A régi falu
állatvilága, környezete elevenedik meg a mesékben; házi és házkörüli
állatokról éppúgy szól a mese, mint az erdő-mező szabad, küzdelmes
tájain kóborló lényekről. Koldus verebek csipegetnek, csivitelnek,
iciri-piciri macska surran, többször is feltűnik az örökkön éhes
kisegér, jelen vannak az udvar szárnyasai: a galamb, a réce meg a lúd.
Móricz állatseregletének három alakja, több mese főszereplője a
joviális kismalac, a torzonborz, okoskodó, zsákmányéhes farkas, no meg
a ravaszdi, aki - többnyire pórul jár - hiába csalafintáskodik; az
ember ésszel, a kutya türelemmel jár túl a róka cselvetésein. Itt-ott
felbukkan egy-egy emberalak is a mesevilágban, a szegény ember, a
csudálkozó Mehemed, György uram, a csizmadia, aki nem állhatja a
malackájának csúfolódását.
Sok pompás rím, játékos szóösszecsengés, variált refrén jellemzi a
mesenyelv ritmikáját: könnyen megjegyezhető, ismételt olvasásra könyv
nélkül is mondható meséket kapnak a gyerekek.
Forrás: Legeza Ilona könyvismertetője
https://legeza.oszk.hu