A KERESZTÉNY EGYHÁZAK ÁL! ÁS PONTJA ÉS LÉPÉSEI 1135

A fentieket Eminenciáddal tisztelettel közölve, legyen szabad kifejeznem azt a reménységet, hogy ezek a mai körülmények között messzemenőnek tekinthető intézkedések az Eminenciád által kifejezésre juttatott magasztos elvek védelmét illetően bizonyára megnyugtatásul fognak szolgáim

Sztójay ígéretei nyilván megnyugtatták a bíborost, mert beleegyezett egy kompromisszumos szövegbe, amellyel július 8-án és 9-én az állami rádió az összes hívőnek tudtul adja a bíboros közleményét, hogy ugyanis a pásztorlevél a főtisztelendő papságot volt hivatva tájékoztatni, s nem a hívők előtti felolvasásra szánták. Ehelyett a következő kommentárt olvasták be:

Serédi Jusztinián bíbornok, Magyarország hercegprímása a maga és a nagyméltóságú püspöki kar nevében közli a katolikus hívekkel, hogy a zsidókra, különösen a megkeresztelkedettekre vonatkozó rendelkezések tárgyában ismételten fordult a magyar királyi kormányhoz, s ily irányú tárgyalásait továbbra is folytatja.26

A bíboros, előre sejtve, hogy a kormányzatnak való nyilvános behó-dolás miatt bírálat érheti, július 9-én bizalmas levelet intézett a püspökökhöz, amelyben megmagyarázza cselekedetének okait. Ebben május 17-től, a püspököknek küldött első közleménytől fogva végigtekinti működését, hangsúlyozva a deportálások leállítására tett erőfeszítéseit, és előadja a pásztorlevél előkészítésének, majd visszavonásának indítékait. Levelét azzal zárja, hogy meggyőződése szerint a hívek a rádióbejelentésből és a szószékről elhangzó rövid szövegből látni fogják, az egyház megtette kötelességét, és a titkos tárgyalások olyan eredményt hozhatnak, amilyeneket a kormánnyal való nyílt szembenállással lehetetlen lett volna elérni.27

Az említett rövid szöveget július 16-án olvasták fel a magyarországi katolikus templomokban, amikor Magyarországon zsidók vagy csak munkaszolgálatos-századokban voltak, vagy Budapesten. Bár Apor püspök még egy alkalommal megkereste a bíborost, kérvén, hogy legyen résen a kormány ígéreteinek betartását illetően, és javasoljon további rendszabályokat, Serédi bíboros nem foglalkozott többé a közvélemény felrá-zásának kérdésével.28

Visszatekintve talán nem is olyan nagy baj, hogy a pásztorlevelet nem olvasták fel. Noha felolvasásának tervezett napjáig Magyarország - a főváros kivételével - gyakorlatilag zsidómentes területté változott, a megbocsáthatatlan késlekedés után kibocsátani eltervezett bíborosi pásztorlevél uszító, elítélendő kijelentést is tartalmazott. A bíboros még ebben a zsidók mentésére szánt dokumentumban is szükségesnek vélte megjegyezni, hogy: „Mi sem vonjuk kétségbe, hogy a magyar gazdasági, társadalmi és erkölcsi életre a zsidóság egy része bűnösen bomlasztó befolyást gyako

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1135.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/