1136 A KERESZTÉNY EGYHÁZAK ÁLLÁSPONTJA ÉS LÉPÉSEI

rolt... [és] a többiek e tekintetben hitsorsosaik ellen nem léptek fel." Kis György esperes a következő csípős megjegyzést teszi erről:

Serédi hercegprímás tehát 1944 júniusában, miután a vidéki zsidóságot és sok tízezer zsidó-keresztényt testileg-lelkileg meggyötörve, megalázva, megrabolva, marhavagonba préselve az országból elszállították és a pásztorlevél megjelenésének időpontjáig már nagy részüket megölték, két részre osztja fel a magyar zsidóságot. Egyik része bűnös, mert minden tekintetben bomlasztó befolyást gyakorolt a magyar életre, a másik része pedig hallgatással vétkezett, mert „nem lépett fel hitsorsosai ellen". Logikusan mi következik ebből? Az, hogy mindkét rész, vagyis az egész zsidóság elítélendő.29

A bíboros végig diszkréten és bizalmasan lépett fel a kormánnyal szemben, noha teljesen tudatában volt a zsidó közösség maradékát továbbra is sújtó nehézségeknek, egyebek közt a kistarcsai internálótábor-ból való „illegális" deportálásoknak.30 A közvélemény előtti kiállás elmulasztásával nemcsak az üldözött zsidókban keltett aggodalmat, hanem sok száműzetésben élő kiváló magyarban is. A Petőfi rádió például a bíboros egy augusztus közepén tartott beszédét kommentálva megállapította, hogy a világ, s benne a magyar keresztény társadalom már öt teljes hónapja nélkülözi a bíboros nyilatkozatát. A bíboros hallgatása miatt - folytatta a rádióállomás - az amerikai magyar katolikusok arra a belátásra jutottak, hogy a főpapot vagy letartóztatták, vagy megölték.31

A protestáns egyházak álláspontja és lépései

A protestáns egyházaknak a zsidóellenes intézkedésekre való reagálása alapjában nem különbözött a katolikus egyházétól.32 Sőt a legtöbb esetben a két protestáns egyházi testület - a Magyarországi Református Egyház Egyetemes Konventje és a Magyarországi Evangélikus Egyház Egyetemes Elnöksége - vezetőinek viselkedése és tettei párhuzamba állíthatók Serédi bíboroséval.33 Ők is szánakoztak a zsidók sorsán, a zsidókérdés megoldásának kivált a módszerén, de igazából csak az áttértek sorsáért aggódtak. Akárcsak a katolikus papság, ők is leginkább csak tapintatosan adtak hangot fenntartásaiknak, egyénenként vagy közösen fordulva a helyi vagy központi kormányzati vezetőkhöz a jogtalanságok orvoslásáért.

Ravasz püspök április 3-án érintkezésbe lépett Jaross-sal és Ambrózy Gyulával, a kormányzói kabinetiroda főnökével, s tiltakozott a zsidóellenes intézkedések miatt, valamint felmentéseket kért a sárga csillag viselése alól. Különösen érdekelve volt a protestáns egyház összes tisztségviselőjének és alkalmazottjának, tanítóknak, kántoroknak, diakónusoknak, presbitereknek a felmentésében. Szót emelt- egy külön „Keresztény Zsidó

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1136.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/