1170 NEMZETKÖZI REAGÁLÁS ÉS KÖZBELÉPÉS

intézkedés megtörtént azonban annak érdekében, hogy az ipari és gazdasági élet fenntartásához nélkülözhetetlenül szükséges munkaerők között a kikeresztelkedett zsidók és családjaik az ország határain belül maradjanak.

c) A királyi kormány jelenleg felfüggesztette a Svéd Vöröskereszt és a svájci kormány által kezdeményezett különböző kivándorlási tervekhez való hozzájárulását, amelyeknek értelmében bizonyos számú személy Svédországba és a Közel-Keletre emigrálhatna. A királyi kormány jóindulattal vizsgálja e terveket, és mihelyt azok a megvalósulás fázisába lépnek, azon lesz, hogy a kitért zsidók részesüljenek elsősorban a kivándorlás lehetőségében.

2. A királyi kormány a legszigorúbb rendszabályokat léptette életbe, hogy általánosan biztosítsa a zsidókat: a velük szemben foganatosítandó eljárások végrehajtása alkalmával; emberi és méltányos bánásmódot s egész különleges figyelmet írt elő a végrehajtó közegek részére, akik kötelesek az emberiesség elveivel ellentétes minden visszaéléstől tartózkodni.62

Sztójay kanyargós válaszától eltérően, amelyet nem sokkal a nevezetes június 26-i koronatanács után adott a nunciusnak (lásd a 25. fejezetet), Horthy a pápa kérésére küldött válaszában nyíltan utalt arra, hogy elszánta magát a cselekvésre:

A legmélyebb megértéssel és hálával fogadom Szentséged távirati üzenetét és kérem Szentségedet, legyen meggyőződve arról, én mindent megteszek, ami hatalmamban áll, mindenekfelett, hogy a keresztény emberi elvek követelményét érvényhez juttassam. Legyen szabad Szentségedet még arra kérnem, hogy kegyeskedjék a magyar népet súlyos megpróbáltatásainak órájában kegyelmében megőrizni.6

A nunciust felbőszítette az az érzéketlenség, amellyel a miniszterelnök igyekezett elleplezni a zsidóellenes hajsza tényeit, s ennek a Sztójay-val július 6-án folytatott megbeszélésén hangot is adott. Szavait nemigen válogatva „utálatosnak" és Magyarországra nézve „becstelennek" bélyegezte a zsidókérdés kezelését. Kivált sérelmezte a csendőrség által elkövetett kegyetlenkedéseket, és azt, hogy számos kereszténynek született, vagy 30-40 éve kereszténységben élő magyar emberrel éppoly méltatlan módon bánnak, mint a zsidókkal. Sztójay válaszul megismételte június 30-i irományának érveit, és elősorolta a kormányzat által adott engedményeket, amelyeket július 7-én Serédi bíborosnak írva már közölt (lásd a 30. fejezetet).64 Sőt e találkozáskor a miniszterelnök rá akarta venni a nunciust, hogy az, befolyását felhasználva, fordítsa el a bíborost június 29-i pásztorlevelének tervezett szétküldésétől. A pásztorlevélben Serédi a kormánnyal ellentétes véleményét fejtette ki. A nuncius elutasította a kérést, mondván, hogy a magyar katolikus egyház nem bocsátkozott semmilyen kormányellenes vállalkozásba, csupán megkísérelte ráterelni a figyelmet arra, miképpen is oldódott meg a zsidókérdés, s egyben óva intett az egyház szabadságának bármiféle korlátozásától.65 Amint aztán kide

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1170.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/