118 A VÉG KEZDETE

Horthynak, s azon jelen volt Darányi is. Az okmányban egyrészt arról volt szó, hogy Magyarország történelmi céljait csak gyors felfegyverkezéssel lehet elérni, másrészt a tisztek a zsidókérdésről is elmondták benne véleményüket. Követeléseik között szerepelt, hogy:

- a keresztények gazdasági tevékenységének támogatásával szorítsák vissza a zsidó befolyást a gazdasági életben;

- hozzanak törvényt, amely véget vet a zsidó befolyásnak a sajtóban, a színházi életben, a filmgyártásban és más kulturális tevékenységek terén;

- „kíméledenül üldözzenek minden baloldali agitációt"3.

A két tiszti csoport erőfeszítéseit hamarosan siker koronázta, s ebben a Nemzeti Bank akkori „liberális konzervatív" elnökének politikai pálfordulása is közrejátszott. Erre a fordulatra Rátz ösztönözte Imrédyt, majd ketten közösen létrehozták a Magyar Megújulás Pártját (lásd az 5. fejezetet) . Imrédy roppant hiú ember volt, amúgy kiváló pénzügyi szaktekintély és nagy angolbarát, aki egyik pillanatról a másikra Magyarország jövendő megváltóját fedezte fel magában. Darányival és Rátzcal közösen törvény-tervezetet dolgozott ki a tiszti követelések alapján, s a tervezetben a fő hangsúlyt a haladéktalan felfegyverkezésre és a zsidókérdés késlekedés-mentes megoldására helyezte. Az elgondolás véghezvitele megkövetelte a kormány átalakítását, vagyis azt, hogy néhány, Bethlenhez húzó minisztert lecseréljenek.

A terv néhány részletéről 1938. március 5-én lebbent föl a fátyol Győrben, ahol Darányi történelmi jelentőségű beszédet mondott. A miniszterelnök bejelentette, hogy nagyszabású újrafegyverkezési program küszöbén áll az ország, és felkészült arra, hogy elszánt harcba kezdjen a bolsevizmussal.4 A zsidók és a tisztességes, liberális magyarok legnagyobb megrökönyödésére azt is közölte, hogy Magyarország hozzáfog a zsidókérdés rendezéséhez, s korlátozni fogják a zsidók szerepét az ország gazdasági és kulturális életében.

A zsidóellenes program meghirdetése a vég kezdetét jelentette Európa egykor virágzó zsidó közössége számára. Eddig az antiszemitizmus a szélsőjobb vesszőparipája volt, de most kormányprogrammá emelkedett, s azzal, hogy intézményes alapon kívánták megoldani, elrugaszkodtak az 1848-as és az 1867-es hagyománytól. Darányi zsidóellenes megnyilatkozásának azonnali sokkhatását és távlati fenyegető következményeit nem mérsékelte az a megnyugtatásnak szánt megjegyzése sem, hogy a tervezett zsidóellenes törvény lesz a „legjobb garancia" az antiszemitizmussal és .türelmetlenséggel szemben.

Magyarország egyszeriben azoknak az európai országoknak az élvo-

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham118.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/