1190 NEMZETKÖZI REAGÁLÁS ÉS KÖZBELÉPÉS

Bakatyin, a KGB új főnöke már közlékenyebbnek mutatkozott. Am sem ő, sem helyettese, Nyikolaj Sztoljarov altábornagy nem tudtak új információkkal előállni. Az archívumban talált, igen kevés dokumentum egyike, egy 1957. június 12-én kelt kézírásos levél, amelyet a KGB akkori főnöké egy magas állású külügyminisztériumi hivatalnoknak címzett, azt közölte, hogy a Wallenbergre vonatkozó dokumentumokat az MVD (a KGB elődszervezete) parancsára megsemmisítették.¹⁴⁸

A Szovjetunió 1991-ben bekövetkezett szétesése - ha valamilyen előreláthatatlan fejlemény nem szól közbe - azt valószínűsíti, hogy az újonnan kialakuló politikai konfigurációk vezetői remélhetőleg fel fogják tárni az igazságot Wallenberg tragikus sorsa felől.¹⁴⁹

Spanyolország. A Franco-kormányzat, jóllehet nyíltan rokonszenvezett a polgárháború idején segítségére siető tengelyhatalmakkal, mégis menedékjogot adott - ha korlátozott számban is — a náci uralom alatti Európából menekült zsidóknak. Kivált jóindulatú volt a spanyol eredetű szefárd zsidókkal. 1943-ban például, amikor az SS nekikezdett a görög zsidóság megsemmisítésének, a spanyolok különleges érdeklődést mutattak 600, általuk spanyol eredetűnek tartott szaloniki zsidó iránt. A nácik erre felajánlották, hogy valamennyit visszatelepítik, de a spanyolok csak 50-et akartak fogadni. Sikerült azonban elérniük, hogy a többit a kiváltságosoknak fenntartott különtáborba vigyék át Bergen-Belsenbe. Végül is a háború befejeztével e csoportból 365 ember kapott belépési engedélyt Spanyolországba.¹⁵⁰

Spanyolország - akárcsak Svájc és Svédország - csak a vidéki deportálások lezárultával vállalt aktív szerepet a magyarországi eseményekben, éspedig azt követően, hogy Lisszabonban 1944. július 5-én találkozó jött létre a portugáliai spanyol nagykövet, valamint a palesztinai Jewish Agency Végrehajtó Bizottsága részéről Eliyahu Dobkin, a Zsidó Világkongresszus részéről pedig I. Weissmann között. A zsidó vezetők Spanyolország segítségét kérték a náciktól megszállt országok szefárd zsidóinak megsegítésére; e kérésre a nagykövet kifejtette, hogy a spanyol kormány már elhatározta: védelmet nyújt minden olyan szefárd zsidónak, aki igazolja „spanyol eredetét vagy nemzetiségét a spanyol konzulátusokon"¹⁵¹.

Egy héttel ezután a budapesti Zsidó Tanács táviratot kapott a Menekülteket Segítő Tangeri Bizottságtól (Comité d'Assistance aux Refugiés Tanger). Ebben közölték a Zsidó Tanáccsal, hogy Tanger befogadna 500 gyereket; ebből 200-at a bizottság jelölne ki, 300-at pedig a Zsidó Tanács választana ki. (Mivel a Tangeri Nemzetközi Övezet a háború idején spanyol megszállás alatt volt, ez a felajánlás nyilvánvalóan a spanyol kormány

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1190.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/