NEMZETKÖZI .REAGÁLÁS ÉS KÖZBELÉPÉS 1201

A magyar zsidóságra váró sorsról Riegner március 21-én küldte az első vészjelzést a nyugati hatalmaknak, a szövetségesek részéről kívánatos akciókra tett külön javaslatokkal egyetemben. A Zsidó Világkongresszus nagy-britanniai és az egyesült államokbeli vezetőihez intézett táviratában ez állt:

A legutóbbi politikai fejlemények a legnagyobb aggodalomra adnak okot a magyar zsidóságnak, Európa egyetlen még létező zsidó közösségének sorsát illetően. Javaslom, hogy zsidó és nem zsidó angolszász személyiségek, köztük a protestáns (és) katolikus egyház vezetői a világ minden részéről óva intsék a magyar népet attól, hogy lehetővé tegye a német hóhéroknak és a magyar quislingeknek a zsidóirtás politikájának valóra váltását, és szólítsák fel e népet, hogy minden lehetséges módon segítse a zsidókat abban, hogy ne jussanak a németek kezére. A figyelmeztetés hangsúlyozza, hogy a magyar népnek a zsidókkal szembeni viselkedése lesz az egyik legfontosabb próbatétel, amit a háború utáni békekötéskor a szövetséges nemzetek nem fognak figyelmen kívül hagyni. Ilyen értelmű rádióadásokat kell sugározni magyar nyelven a jövő héten minden éjszaka.186

A nyugati hatalmak így is tettek. A WRB indította lélektani hadviselés részeként március 24-én Roosevelt elnök nyilatkozatot adott ki, amelyben elítélte a nácikat és szövetségeseiket a háború folyamán elkövetett szörnyű bűneikért. Magyarországról szólva, kijelentette:

Az egész történelem egyik legsötétebb bűne... Európa zsidóságának nagybani, rendszeres legyilkolása minden órában rendületlenül folytatódik. Száz- és százezer, edcfig is üldözött, de Magyarországon és a Balkánon a halál elől mégis menedéket talált zsidó került a megsemmisülés veszélyébe az utóbbi napok eseményei folytán, a hitleri erők bevonulásával. Nagy tragédia lenne, ha ezek a hitleri tombolást végigélt ártatlan emberek az ő üldöztetésükben leginkább megnyilvánuló barbarizmus legyőzésének épp a küszöbén pusztulnának el.

Hogy eltántorítsák a magyarokat a kollaborálástól, az elnök világosan megmondta, hogy „senki e kegyetlenkedések résztvevői közül nem ússza meg büntetlenül"187. Ugyanezen a napon Hull külügyminiszter arra biztatta a magyarokat, hogy álljanak ellent a németeknek, sejtetvén, hogy csak ezen a módon „remélheti Magyarország visszaszerezni a szabad nemzetek megbecsülését és barátságát, és bizonyíthatja be függetlenséghez való jogát"188. A brit kormány a palesztinai bevándorlás ügyében ragaszkodott a Fehér Könyvben lefektetett politikához. Sir Harold MacMi-chael, a jeruzsálemi brit főbiztos 1944. március l-jén megismételte, hogy a fennálló 75 000-es kontingens nem léphető túl, és az érvényben lévő terv lejártáig, március 3 l-ig nem gondolnak további bevándorlásra. Megemlítette ugyan, hogy a menekülteknek fenntartott bevándorlási engedélyekből 18 300 még nincs kiadva, de nem volt hajlandó elfogadni a cionista vezetőknek az engedélyek szétosztására vonatkozó külön javaslata

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1201.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/