1268 FELSZABADULÁS, JÓVÁTÉTEL, MEGTORLÁS

zetett kártalanításokon kívül kártérítésre jogosultak azok a koncentrációs tábort megjárt foglyok, akiket egyes német cégek, például az I. G. Farben, a Krupp, az AEG és a Rheinmetall, kényszermunkásként dolgoztattak.72 Habár ez a pótlólagos kártérítés általában nem ért fel a háború alatti munka értékével, mégis további bevételi forrása volt a korábbi üldözötteknek.

Magyarországon a kényszermunkásként dolgozó korábbi deportáltak kérvénye a Nácizmus Magyarországi Üldözöttéi Országos Érdekvédelmi Szervezete segítségével az Általános Értékforgalmi Bankkal együttesen intéződött el. Nincs rendelkezésre álló adat arról, hogy hány zsidó részesült a kártérítési-jóvátételi programok juttatásaiban, sem arról, hogy összesen mekkora összeget kaptak. Azt azonban biztosan elfogadhatjuk, hogy a kártérítés nem mérhető össze sem a magyar zsidóknak a tömeges emberpusztítás áldozatai közötti részarányával, sem veszteségeikkel és szenvedéseikkel.

Háborús bűnperek

Magyarország. Az 1945. január 20-i fegyverszüneti egyezmény 14. cikkelye szerint Magyarország kötelezte magát „a háborús bűncselekményekkel vádolt személyek letartóztatásában, az érdekelt kormányoknak való kiszolgáltatásában és az ítélkezésben" való közreműködésre. E kikötésekkel összhangban az Ideiglenes Nemzeti Kormány (1945. január 25-én) rendeletet hozott a „népbíráskodáson" alapuló bírósági rendszer létrehozásáról (81/1945. M. E.). Az elgondolás az volt, hogy ezek a bíróságok az annak rendje és módja szerint megválasztott törvényhozói testület által létesítendő állandó bírósági rendszer létrehozásáig működjenek.73 A rendélet meghatározta, mi számít háborús és népellenes bűnnek, és megjelölte a bíróságok által kiszabható büntetéseket. A rendelet kétfajta bíróság felállításáról intézkedett: népbíróságokról mint a törvényszéki székhelyeken működő alsóbb fokú büntetőbíróságokról, és a Népbíróságok Országos Tanácsáról (NOT). A népbírósági tanácsok szakképzett, az igazságügy-miniszter által kinevezett bíróból és helyetteséből, és öt nem szakképzettbíróból álltak, akiket a Magyar Nemzeti Függedenségi Frontot alkotó öt párt delegált.74 A Népbíróságok Országos Tanácsának élén egy, az igazságügy-miniszter által kinevezett elnök állt. Az alá tartozó különféle fellebbviteli tanácsoknak öt hivatásos bíró tagját és ezek helyetteseit az öt politikai párt jelölte ki.75 A népbírók és a népügyészek alkalmasságát ún. vizsgabizottságok állapították meg, külön gondot fordítva a jelöltek politikai hátterére. A szigorú vizsgálatok ellenére egyes ügyészeknek és bíróknak sikerült eltitkolniuk nyilas vagy szélsőjobboldali múltjukat. Néhá

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1268.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/