1276 FELSZABADULÁS, JÓVÁTÉTEL, MEGTORLÁS

számolva megállapította, hogy a három nyugati megszálló hatalom közelítőleg 5000 nemzetiszocialista bűnökkel vádolt személyt ítélt el.

A szovjet bíróságok jóval több ügyben ítélkeztek. E perek között szerepelt Franz Jaeckelné, az Ostland SS és rendőrségének főparancsnokáé; az ő parancsnoksága alá kerültek a magyarországi „hontalan" zsidók, akiket 1941 augusztusában Kamenyec-Podolszkijban és környékén legyilkoltatott. Jaeckelnt 1946-ban kivégezték. A szovjet hatóságok által lefolytatott perek egyike-másika állítólag összefüggött a Szovjetunió kelet-németországi politikájával. Szovjet források szerint 1950 májusában még 13 532 különböző háborús cselekményekért elítélt személyt tartottak szovjet táborokban fogságban. A szovjet katonai bíróságok által elítélt személyek közül 1950 januárjában 10 513-at „büntetésletöltés végett átadtak a szovjet megszállási övezet hatóságainak".113

A nyugati megszállási övezetekben 1945 vége felé újraalakultak a német bíróságok, a nemzetiszocialista pereket azonban az 1945. október 30-i, 4-es sz. ellenőrző bizottsági törvény nem engedte át illetékességi körükbe. Különösen a szövetségesek ellen elkövetett bűnök perügyeitől voltak eltiltva. Ezeket a korlátozásokat az 1949. november 23-i 13-as sz. szövetséges főbizottsági törvény hatályon kívül helyezte; ez a törvény 1950. január l-jével lépett életbe. Nyugat-Németország bíróságai nagy számban indítottak eljárást nemzetiszocialista bűnök ügyében. Ide tartoztak a politikai ellenfeleknek a náci hatalomátvétel utáni eltüntetésével vádoltak vagy a külföldön elkövetett bűnökért felelősek.

1945 és 1965 között a nyugatnémet bíróságok 6115 személy ellen hoztak elmarasztaló ítéletet abból a 61 761-ből, akik ellen a közvádlók vizsgálatot indítottak. Abűnösnek találtak közül 1949 végéig 4419-et ítéltek el, 1954 végéig pedig 1425-öt. 1965 elején 13 892 személy ügyében nem fejeződött be még az eljárás, 542 személy esetében „időlegesen felfüggesztették" az eljárást, mert a vádlott holléte ismeretlen volt, vagy a vonatkozó idegen kormány megtagadta a kiadását. Ezek közé a vádlottak közé tartozott Martin Bormann SS-Obergruppenführer, a Pártkancellária főnöke, Heinrich Müller SS-Gruppenfíihrer, a Birodalmi Biztonsági Főhivatal IV. osztályának vezetője, Eichmann közvetlen fölöttese, valamint dr. Horst Schumann és dr. Josef Mengele auschwitzi orvosok.114

A magyar zsidók katasztrófáját tekintve a nyugatnémet bíróságokon lefolytatott perek közül Hermann A. Krumey, illetve Ottó Hunsche, Eichmann magyarországi Sonderkommandójának két vezet© tagja ellen folytatott per volt a leglényegesebb. Krumeyt és Hunschét 1960-ban tartóztatták le először. Egy fellebbviteli bíróság szabadlábra helyezte őket, majd Hessen tartomány főügyészének, dr. Fritz Bauernak a vádindítványa nyomán ismét letartóztatták őket. Az 1964. április 27-én, a Frankfurt

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1276.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/