1316 MAGYARORSZÁGI REAGÁLÁSOK A HOLOCAUSTRA

ter. Gondolat, Bp., 1984, valamint Zsidóság az 1945 utáni Magyarországon. Szerk.: Karády Viktor és mások. Magyar Fűzetek, Párizs, 1984.

33. A New York-i Memóriái Foundation for Jewísh Culture adományából 1988 őszén létesült kutatóközpont dr. Komoróczy Géza, a budapesti tudományegyetem közel-keleti tanszéke vezetőjének irányításával kezdte meg működését.

34. Az egyik legnépszerűbb műsor A Hét, amelynek vendégeként a nyolcvanas évek végén a szerző kétszer is beszélt a magyar Holocaust különböző aspektusairól.

35. Az ilyen interjúkból összeállított könyvek közül a legnagyobb hatást Bokor Péteré: Végjáték a Duna mentén. Interjúk egy filmsorozathoz (RTV Minerva-Kossuth, Bp., 1982) , illetve Szenes Sándoré tette, Befejezetlen múlt, i. m.

36 . Ezek közé tartozott a szerző A magyar Holocaust c., kétkötetes munkája (Gondolat, Bp., 1989), amely a The Politics ofGenocide első kiadásának (Columbia Univer-sity Press, New York, 1981.1-Il.) némileg rövidített fordítása. Ennek a magyar nyelvű változatnak jelentősen rövidített szövegét a Gondolat Kiadó 1990-ben újra kiadta. Ide sorolhatjuk Simon Wiesenthal A gyilkosok közöttünk járnak c., magyarul eredetileg a bukaresti Politikai Könyvkiadónál, 1970-ben megjelent művét, és Gideon Hausner könyvét, ítélet Jeruzsálemben (Európa, Bp., 1984). Lásd még Ivan Sanders: „Jewish Revival in Central Europe. A Survey of Recent Hungárián Judaica." Jezoish BookAn-nual, 49. (1991-92), 34-37. o.

37. Az első egyesületek közé tartozik a Magyar-izraeli Baráti Társaság, amelyet Mezei András és Rapcsányi László alapított, továbbá az ellenzéki értelmiségiek, köztük Gadó György és Rózsa T. Endre alapította Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, amelynek több tagszervezete is van, és Szombat néven folyóiratot is kiad. Röviddel ezek után több cionista, illetve a Holocausthoz kapcsolódó egyesület is megalakult, így a Munkaszolgálatosok Országos Egyesülete, a Magyar Auschwitz Alapítvány - Holocaust Dokumentációs Központ, és a Holocaust Áldozatok Magyarországi Szövetsége.

38. A Fórumot alapító nacionalista-populista írók egyike Csurka István, az országosan ismert író. 1990. január 14-i rádiójegyzetében például felszólította a magyarságot, „ébredjen fel" azokra a veszélyekre, amelyeket „egy törpe kisebbség" idéz elő azzal, hogy újra meg akarja kaparintani az országot - ami nyilvánvaló utalás azokra a zsidó értelmiségiekre, köztük egykori kommunistákra, akik a rivális Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) körül tömörültek.

A négy évig koalícióban kormányzó Magyar Demokrata Fórum (MDF) alelnökeként, parlamenti képviselőként Csurka arra használta lapját, a Magyar Fórumot, pártja jobbszárnyának félhivatalos orgánumát, hogy újra meg újra kifejtse idegengyűlölő, alig leplezett antiszemita nézeteit. A lap jó néhány, nyilvánvalóan antiszemita karikatúrát is közölt, melyek a két háború közti időszak gúnyrajzaira emlékeztetnek; helyet ad olyan ultranacionalisták zsidóellenes és antiliberális mocskolodásainak is, mint amilyen Zacsek Gyula. Csurka lándzsát tört a „hagyományos magyar nemzetikeresztény értékek" mellett annak a „nómenklatúrának" az érdekeivel szemben, amely „ 1945 óta folyamatosan uralkodik az országban". Nézete szerint ez a „nómenklatúra" a középbal ellenzéki pártokból, különösen az SZDSZ-ből és a Fiatal Demokraták Szövetségéből (FIDESZ) tevődik össze. Csurka és elvbarátai új nemzetikeresztényközéposztályt szeretnének létrehozni, olyant, amely kiveti soraiból az „idegeneket", hogy így létrejöhessen „a magyarság Magyarországa". Populista nemzeti-keresztény nézeteinek summája:. „Néhány gondolat a rendszerváltozás két esztendeje és az MDF új programja kapcsán." Magyar Fórum, 1992. augusztus 20.

Politikai szükségből sokáig elnézte az Antall-kormány Csurka és szélsőséges elvbarátai (Zacsek Gyula, Király B. Izabella és Szilasy György) ténykedését a Magyar

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1316.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/