A VÉG KEZDETE 135

23. Az 1938. évi törvény korlátozta a sajtószabadságot, és ennek következtében csaknem 400 sajtótermék, lap vagy időszaki kiadvány szüntette be a megjelenését. Vö. Ránki György: 1944. március 19. Kossuth, Bp., 1978, 166. o.

24. A magyar küldöttségben részt vett Imrédy, Kánya, Rátz, Sztójay, aki akkor még Magyarország berlini követe volt, valamint - Csáky István és Keresztes-Fischer vezetésével - nagyszámú diplomata és katona is.

25. Az 1938. évi október-novemberi területi rendezést követően (lásd a továbbiakban), majd amikor a „vízszintes tengely" terve megbukott, a magyarok és a lengyelek egyaránt azon kezdtek dolgozni, hogy közös határra tegyenek szert. Ennek részleteit tárgyalja Betty Jo Winchester: „Hungary and the »Third Europe« in 1938." Slavic Review, Seattle, 32, No. 4, December, 1973. 741-756. o.

26. Magyarország politikájáról München előtt és után lásd Thomas L. Sakmys-ter: „Hungary and the Munich Crisis: The Revisionist Dilemma." Uo., 725-740. o. Vö. Ádám Magda: Magyarország és akisantant a harmincas években. Akadémiai Kiadó, Bp., 1968.

27. Az olaszok a müncheni egyezménybe két utalást vetettekbe a csehszlovákiai magyar és lengyel kisebbségre vonatkozólag. Az egyik paragrafus kimondja, hogy e kisebbségek kérdésének megoldásától függ a Csehszlovákia határaira vonatkozó olasz és német garancia. A másik szerint újabb négyhatalmi konferenciát kell tartani, ha a két kisebbség kérdése három hónapon belül nem rendeződik.

28. Teschen (Cieszyn) hercegséget 1920-ban osztották föl Csehszlovákia és Lengyelország között, amikor éppen folyt a lengyel-szovjet háború. A lengyelek etnikai, a csehek történelmi alapon formáltak igényt a területre. Egy nappal a müncheni egyezmény aláírása után a lengyelek ultimátumban követelték a prágai kormánytól, hogy a vitatott területet azonnal ürítse ki. A cseheknek nem volt más választásuk, engedniük kellett.

29. A magyar jegyzék nemcsak azt követelte, hogy alkalmazzák az önrendelkezés elvét, hanem azt is, hogy a csehek engedjenek szabadon minden magyar politikai foglyot, bocsássanak el a cseh hadseregből minden magyar katonát és azt, hogy néhány határ menti települést magyar csapatok jelképesen megszálljanak. C. A. Macartney 1:278.0.

30. A magyarok igényt formáltak minden olyan területre, ahol az 1910. évi népszámlálás adatai szerint magyar volt a többség. Összesen 14 106 négyzetmérföldnyi területet követeltek. A csehszlovákok ezzel szemben saját 1930. évi népszámlálásuk számaira hivatkoztak, amelyek azt mutatták, hogy a magyarok által visszakövetelt területek 1 346 010 lakosából csak 678 000 a magyar, s a vitás terület jó néhány városában nem a magyarok vannak többségben. A vita részleteit lásd uo., 285-304. o.

31. Az első bécsi döntés szövegét közli a Documents on International Affairs, 1938. Szerk.: Monica Curtis, Oxford University Press, London, 1943, 2:351. o. A magyar változatot lásd A müncheni egyezmény létrejötte és Magyarország külpolitikája, 1936-1938. Szerk.: Ádám Magda. Akadémiai Kiadó, Bp., 1965,621. és 622. dokumentum, továbbá Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikájához, 1936-1945. 2. kötet, szerk.: Zsigmond László.

32. Randolph L. Braham: „The Destruction of the Jews of Carpatho-Ruthenia." In: HJS, 1:223-224. o. Nincsenek megbízható statisztikai adataink arra nézve, hogy a visszaszerzett területeken hogyan oszlott meg a népesség. Vö. például C. A. Macartney 1:302. o. és Raphael Lemkin: Axis Rule in OccupiedEurope. CarnegieEndowment for International Peace, Washington, 1944,146-147. o. Az 1930. évi népszámláláson alapuló becslés szerint a Felvidék lakossága 1 034 463 főt tett ki, ebből 78 190, azaz

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham135.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/