A TELEKI-KORSZAK 153

jóllakatja a zsidófalókat. Teleki is úgy vélte, hogy ezzel Magyarországon pont került a zsidókérdés végére, s az ország yégre hozzáláthat a nemzet sürgető feladatainak elintézéséhez.49

Akárcsak sok más magyar náciellenes személy és zsidó vezető, ő is úgy vélekedett, hogy ha nem hozzák meg ezeket a zsidóellenes intézkedéseket, akkor a szélsőjobboldaliak politikailag erőre kapnak, ennek pedig óhatatlanul az lesz a következménye, hogy a kormány az ő növekvő befolyásuk alá kerülvén, a zsidókérdést a német minta szerint „oldja meg" majd. Ez az okoskodás azonban nem volt egyéb önigazolásnál, mert miközben fokozatosan súlyosbodtak a zsidókat sújtó intézkedések, semmi sem történt, hogy gátat vessenek a szélsőjobboldal növekvő politikai hatalmának.

A mérsékeltek várakozásai ellenére a törvénytervezetet kísérő hangulatkeltés nemhogy befejeződött volna a törvény hatálybalépésével, hanem még hevesebbé vált, a közvéleményre még gátlástalanabbul öntötték az antiszemitizmus mérgét, s mindez a nácik malmára hajtotta a vizet, és előkészítette azt a szörnyűséget, amelyre néhány évvel utóbb sor került. Nem sokat kellett várni, hogy kiderüljön: a második zsidótörvény mindössze előjáték, amelyet olyan újabb törvények követtek, amelyek még messzebb mentek a hátrányos megkülönböztetések alkalmazásában, és még nyíltabban helyezkedtek fajvédő alapra. 1939. március 11-én kihirdették a honvédelemről szóló II. tc.-et. A kormányt rendkívüli hatalommal ruházta föl ez a törvény, s ennek alapján megszerveződhetett a katonai jellegű munkaszolgálat a zsidók és a lakosság más „megbízhatatlan" elemei részére (lásd a 10. fejezetet). A Telekikormány zsidóellenes törvényhozási programja azzal érte el a csúcspontját, hogy elhatározták a harmadik, most már nyíltan faji alapra épülő zsidótörvény kidolgozását.

Teleki egész sor intézkedéssel próbálta megnyerni a Harmadik Birodalom tetszését/Érlelődött ugyanis az erdélyi kérdésben a válság, s nem mulaszthatta el, hogy javítson alkudozási pozícióján. Ezek közül az intézkedések közül az egyik a magyarországi népi németek helyzetével volt kapcsolatban, a másik, hogy feloszlatták az országgyűlést, és új választásokat írtak ki.

A népi németek, a Volksdeutschok

Ahogy erősödött a harcias nacionalizmus a magyarok és a svábok körében, úgy vált mindinkább problematikussá a Magyarországon élő német kisebbség kérdése. Á náci Németország növekvő érdeklődéssel fordult az Auslanddeutschok (a külföldi németek) felé, ezek pedig tüntető

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham153.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/