154 Á" TELEKI-KORSZAK

leg adtak kifejezést rokonszenvüknek és hűségüknek a Harmadik Birodalom iránt. A német kisebbség egyre nagyobb hányadát ragadta magával ez az érzület, különösen 1938 márciusa, az Anschluss után. A magyar kormány a Harmadik Birodalomhoz kapcsolódva iparkodott megvalósítani revíziós törekvéseit, de a német etnikai kisebbségnek nem kívánt az állam szuverenitását csorbító kedvezményeket adni. Azt a politikát óhajtotta folytatni a továbbiakban is, amelynek alapjait Jákob Bleyer professzor rakta le. Bleyer a budapesti egyetemen működött, 1923-ban alakította meg az Ungarlandisch-Deutscher Volksbildungsverein (Magyarországi Németek Népművelési Egylete) nevű egyesületet, s kulturális jogokat akart kivívni a magyarországi német kisebbség számára, azUDV elnöke, Gratz Gusztáv viszont inkább Magyarország területi és kulturális integritására helyezte a fő hangsúlyt. Míg ők álltak az UDV élén, addig az nem volt egyéb, mint holmi álmatag német kulturális egyesület. Bleyer 1933. december 5-én távozott az élők sorából, s a vezetésbe két új ember került, veje, Franz Kussbach, aki nem sok vizet zavart, valamint Franz Anton Basch, aki nagyhangú németbarát volt.

A magyarországi német etnikai csoport tényleges irányítása az ő kezébe került.50 A Harmadik Birodalom buzdítására és anyagi támogatásával fiatalokat gyűjtött maga köré, olyanokat, akik náci stílusú radikális politikáért szálltak síkra, s megszervezte a Volksdeutsche Kameradschaftot (Népi Német Bajtársi Egyesület). Basch hevesen ellenezte az elmagyaro-sodást, amely még a 19 . században megindult, és amelyet a sváb származású Gömbös Gyula szívvel-lélekkel helyeselt és szorgalmazott. 1934-ben Basch valósággal mártír lett a német etnikumhoz tartozók szemében, amikor három hónapra elítélték és egy évre eltiltották politikai jogainak gyakorlásától azon a címen, hogy „megsértette a magyar nemzetet". Az UDV hivatalos irányvonala nem elégítette ki őt, s a Kameradschaftra alapozva 1938 novemberében egy új és még harcosabb szervezetet hozott létre. Ez idő tájt a svábok tekintélyes részét valósággal felvillanyozták a nácik sikerei, nem utolsósorban az, hogy Ausztriát a Birodalomhoz csatolták. Az új szervezet Volksbund der Deutschen in Ungarn (Magyarországi Németek Népi Szövetsége) néven alakult meg, egyre inkább önállósult, és a nácik magyarországi behatolásának egyik legfőbb eszközeként működött, ttarciassága, amelyet megalakulása pillanatában már mutatott, nem rítt ki az összképből, hiszen szinte az egész ország valóságos eufóriában élt a revíziós politika első kézzelfogható sikere miatt, amelyet a Birodalommal való együttműködés révén értek el.

A Volksbund programjának főbb pontjait beiktatási beszédében körvonalazta Basch. Már nem csupán kulturális autonómiáról volt szó, saját iskolákról, saját napilapokról és folyóiratokról, hanem arról, hogy az etni

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham154.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/