158 Á" TELEKI-KORSZAK

zsidókérdésben többnyire a szélsőjobboldali sajtó álláspontját visszhangozva népszerűsítették a Harmadik Birodalom legyőzhetetlenségének gondolatát.

A Magyar Élet Pártjának hivatalos orgánumai, a Függetlenség és az Esti Újság, akárcsak a kormánypárti Pester LloycL és Magyarország, nagyrészt ugyanolyan undorítóan írtak, akár a nyíltan náci irányzatú lapok. Kézbe venni legföljebb a Szociáldemokrata Párt lapját, a Népszavai és a független Magyar Nemzetex lehetett, csak ezeknek a hasábjain lehetett viszonylag tárgyilagos és kiegyensúlyozott beszámolókkal találkozni. De hatásuk eltörpült a jobboldali lapoké mellett, ezeknek nagyobb volt az olvasottságuk, és a táboruk gyorsan nőtt. 1939. július 12-én ismét megjelent az addig betiltott Magyarsága s a Pesti Újsággal, az Új Magyarsággal és a Virra-dattal együtt minden korábbinál eszelősebben dicsőítette a nácizmust, és dühödtebben gyalázta a zsidókat. Teleki hivatali időszakának első évében három antiszemita irányzatú hetilap egészítette ki a kórust, a Holnap, a Nép és a Nemzeti Elet.62 Ezeknél semmivel sem volt kevésbé elvakult a nácizmus irányában és a zsidók ellenében az Összetartás, az Egyedül Vagyunk, az Ország és a Magyar Futár c. képeslap. Ezeknek a lapoknak a kiadói, szerkesztői és munkatársai vérlázító náci és antiszemita uszítással bódították a közvéleményt, mérgezték olvasótáboruk lelkét. A leghírhed-tebb volt ebben a díszes társaságban Rajniss Ferenc (Magyar Futár), Rupprecht Olivér (Magyarság), Oláh György (Egyedül Vagyunk), Vajta Ferenc (Ország), Maróthy (Meisler) Károly (Pesti Újság), Bornemisza Gábor (Összetartás és Virradat) és Milotay István (Új Magyarság) .63 Amikor 1940 októberében szakadás történt a kormánypártban, Imrédy Magyar Megújulás Pártjának Milotay, Rajniss és Oláh lettek a főideoló-gusai (lásd a továbbiakban) .

Teleki azzal, hogy szabad teret nyitott a náci propagandának, a Harmadik Birodalom kezére játszott. A közvélemény nem sokat értett meg az ő bonyolult észjárásából, nem értette meg a revíziós célkitűzések és az alapvető náciellenes beállítottság összefüggéseit, s olyan irányba tolódott, hogy inkább akadályává, semmint támaszává vált a Teleki-féle célok elérésének.

Teleki revíziós politikája

A Teleki-kormány politikája e tekintetben és minden egyéb vonatkozásban jellegzetesen képviselte a magyarországi jobboldalnak, azon belül is az uralkodó konzervatív-dzsentri csoportnak a két háború közti időszakon végighúzódó álláspontját. Ezek a politikusok Trianon igazságtalanságaira kívántak gyógyírt szerezni, s azt találták ki, hogy a nyilvánosság

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham158.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/